Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
tették tovább. Az épülethez teniszpálya és külön kétemeletes cserkészház csatlakozik - a jelenlegi elnök, Lomniczy József nagy hangsúlyt fektet az ifjúsági és kultúrmunkára. Zólyom Kati tánctanár vezetésével éppen 12 gyerek gyakorolt; az uruguayi magyar táncfesztiválra készültek. A vibráló, csupa ideg-energia asszony 14 éve vezeti az együttest. Gondosan ügyel arra, hogy pontosan írjam le a táncok neveit: tizenötfélét is visznek magukkal. S távolról sem minden a tanulás. Meg kell szerezni (és szervezni: anyagilag) a divatos ruhákat. „Mi arról vagyunk híresek, hogy szépek a ruháink, és mindent egyformán, szépen tudunk csinálni. Kétévente váltunk repertoárt ...” Sokan és sokat tesznek mások is a Hungáriában. A hétvégeken találkozik - Zala Sándorné vezetésével - a Zrínyi Ifjúsági Kör, s itt található Dél-Amerika legnagyobb (ötezer kötetes) magyar könyvtára. Buenos Airesben három, saját ingatlannal és kápolnával rendelkező magyar egyház is működik. Domonkos László vezeti a Mindszenthynumot, Szabó Imre a református gyülekezetét, míg a Krisztus Keresztje elnevezésű evangélikus gyülekezet lelki vezetését nemrég vette át Demes András. Egy maroknyi menekült magyar apáca a semmiből, megfeszített munkával hozta létre a Platanusi Angolkisasszonyok Intézetét, ahol elemi és középiskola működik - mintegy hét-nyolcszáz tanulóval. A diákok már szinte kizárólag argentinok, bár a tanárnők zöme magyar. Hasonló a helyzet a Hungáriához közel található Szent László Kollégiumban, amely a Szent István Kör gondnoksága alatt öregbíti a magyarság jó hírnevét. A főváros déli részén két egyesület is működik, a Valentin Alsinai Dalkör és a Wildei Magyar Egyesület. És akkor Dr. Csík László, a legöregebb argentínai magyar A család és a barátok tavaly október 30-án ünnepelték dr. Csík László 101. születésnapját. Az ünnepelt a Hungária Klubban ebédelt - paprikás csirkét és dobostortát, majd hazament, és rövid pihenő után fogadta a tisztelgőket. Laci bácsi Buenos Aires egyik kertvárosában lakik - egy magyar házban (egyik fia, ifj. Csík László építette), öt magyar család társaságában. Laci bácsi lakása az emeleten van. Lift nincs, de ez soha nem volt probléma, naponta legalább kétszer ma is lemegy, hogy eleget tegyen a kétszer egy óra kötelező sétának. Négy éve, 98 évesen még úszott is - ezt különösen fontosnak tartja, akárcsak a helyes légzéstechnikát. „Percenként legfeljebb ötször veszek levegőt. És csak orron át, sohasem szájon keresztül.” Hogy egyebekben mi a hosszú élet titka? íme a recept. „Jól kell kiválasztani a szülőket. Ez az egyik követelmény. A másik pedig az. hogy a Jóisten mindenkinek adott egy szervezetet, s ennek nem szabad kárt okozni.” Ami az elsőt illeti, Laci bácsinak igazán szerencséje volt, a családban mindenki minimum nyolcvan évet (de inkább kilencvenet) ért meg. A másik feltételnek már kora ifjúságától igyekezett eleget tenni. „Tizenhárom éves voltam, amikor megvertek az iskolában. Ez megváltoztatta az életemet. Erős akartam lenni. Birkóztam, eveztem.” Az orvosi egyetemet az első világháború szakította félbe, Szibériában volt hadifogoly. Diplomáját így csak 1918-ban vehette át. Sógora elesett az első világháborúban, és Csík László örökbe fogadta özvegyen maradt nővére fiát, Ferencet. Ő volt az, aki az 1936-os berlini olimpián aranyérmet nyert gyorsúszásban. Dr. Csík László Kaposvá-Csík Laci bácsi és fia 26
