Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

KILÁTÓ Messze sodródva, de ragaszkodva Magyarok között a jó szél városában Több honfitársunk is büszkén állítja, hogy a ma­­gyarországnyi lakosságú ar­gentin főváros alapítója: magyar. Tény és való, Juan de Garay álmodta meg Bu­enos Airest 1580-ban sakk­táblaszerű utcáival, parkjai­val. Persze, akkoriban a vá­ros neve nem volt ilyen pó­riasán egyszerű, így hang­zott: Ciudad de la Santisi­­me Trinidad y Puerto de Nuestra Senora Santa Ma­ria de Buen Aire, azaz: Szentháromság Városa a Jó Szél Boldogasszony Kikö­tője. (A Santisime Trinidad úgy került a névbe, hogy Garay Szentháromság va­sárnapján szállt partra.) Mára maradt a Buenos Ai­res, a Garay névből pedig egy sovány magyar legen­da. Sovány, mert a Garay családnév Spanyolország­ban is elterjedt, ahol lapos dombhátat jelent. A pampák betyárja Az argentínai magyarok azért így is emelt fővel jár­hatnak, ha a nagy elődökről esik szó. A kiváló történész, Szabó László Magyar múlt Dél-Amerikában című köny­vében (Buenos Aires, 1978) egy sor jeles jezsuita, tudós és politikus emlékét idézi fel. Orosz László a XVIII. század elején a córdobai egyetem rektora volt - 1765-ben alapította az or­szág első könyvnyomdáját. (Szabó László: „Ó tette elő­ször ragyogóvá a magyar nevet a mai Argentíná­ban.”) Az 1848-as szabad­ságharc két kiemelkedő egyéniségének is maradan­dó emléke van. Czetz Já­nos, Bem vezérkari főnöke az egyetlen olyan magyar, akinek Dél-Amerikában szobrot állítottak. Ő alapí­totta a tisztképzőt, a Colle­­gio Militart. Asbóth Sándor két nemzet hőse is. A te­mesvári mérnök - Vásárhe­lyi kollégája - a szabadság­­harcban előbb Klapka, majd Kossuth hadsegéde volt. Követte vezérét a száműzetésbe is, Törökor­szágba, majd 1851-ben New Yorkba. Itt is maradt. Acélöntődében dolgozott, de amikor kitört a polgár­­háború, csatlakozott Lin­coln seregéhez. Bátorsága legendás lett, és hamarosan tábornoki rangot szerzett. 1866-ban az Egyesült Álla­mok kinevezte argentínai és paraguayi nagykövetévé. (Tavaly közös amerikai-ar­­gentin-magyar ünnepséget rendeztek tiszteletére.) S hogy a történelmi nevek mellett jusson hely a ro­mantikának is, a legismer­tebb magyar: Lorenzo Sza­­lay. Ő a pampák Robin Hoodja. (Szabó: „Nem volt még magyar Argentínában, aki a halhatatlanság próbá­ját úgy kiállta volna, mint ő.”) Ä valóság kevésbé ci­­kornyás, a mese szebb. Sza­­lay Lőrinc ugyanis közönsé­ges haramia volt az 1800-as évek elején, aki elfogatása­­kor Buda grófjának mondta magát. Szép szál ember volt, városnyi nő siratta a A Szent László Gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents