Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
KILÁTÓ Messze sodródva, de ragaszkodva Magyarok között a jó szél városában Több honfitársunk is büszkén állítja, hogy a magyarországnyi lakosságú argentin főváros alapítója: magyar. Tény és való, Juan de Garay álmodta meg Buenos Airest 1580-ban sakktáblaszerű utcáival, parkjaival. Persze, akkoriban a város neve nem volt ilyen póriasán egyszerű, így hangzott: Ciudad de la Santisime Trinidad y Puerto de Nuestra Senora Santa Maria de Buen Aire, azaz: Szentháromság Városa a Jó Szél Boldogasszony Kikötője. (A Santisime Trinidad úgy került a névbe, hogy Garay Szentháromság vasárnapján szállt partra.) Mára maradt a Buenos Aires, a Garay névből pedig egy sovány magyar legenda. Sovány, mert a Garay családnév Spanyolországban is elterjedt, ahol lapos dombhátat jelent. A pampák betyárja Az argentínai magyarok azért így is emelt fővel járhatnak, ha a nagy elődökről esik szó. A kiváló történész, Szabó László Magyar múlt Dél-Amerikában című könyvében (Buenos Aires, 1978) egy sor jeles jezsuita, tudós és politikus emlékét idézi fel. Orosz László a XVIII. század elején a córdobai egyetem rektora volt - 1765-ben alapította az ország első könyvnyomdáját. (Szabó László: „Ó tette először ragyogóvá a magyar nevet a mai Argentínában.”) Az 1848-as szabadságharc két kiemelkedő egyéniségének is maradandó emléke van. Czetz János, Bem vezérkari főnöke az egyetlen olyan magyar, akinek Dél-Amerikában szobrot állítottak. Ő alapította a tisztképzőt, a Collegio Militart. Asbóth Sándor két nemzet hőse is. A temesvári mérnök - Vásárhelyi kollégája - a szabadságharcban előbb Klapka, majd Kossuth hadsegéde volt. Követte vezérét a száműzetésbe is, Törökországba, majd 1851-ben New Yorkba. Itt is maradt. Acélöntődében dolgozott, de amikor kitört a polgárháború, csatlakozott Lincoln seregéhez. Bátorsága legendás lett, és hamarosan tábornoki rangot szerzett. 1866-ban az Egyesült Államok kinevezte argentínai és paraguayi nagykövetévé. (Tavaly közös amerikai-argentin-magyar ünnepséget rendeztek tiszteletére.) S hogy a történelmi nevek mellett jusson hely a romantikának is, a legismertebb magyar: Lorenzo Szalay. Ő a pampák Robin Hoodja. (Szabó: „Nem volt még magyar Argentínában, aki a halhatatlanság próbáját úgy kiállta volna, mint ő.”) Ä valóság kevésbé cikornyás, a mese szebb. Szalay Lőrinc ugyanis közönséges haramia volt az 1800-as évek elején, aki elfogatásakor Buda grófjának mondta magát. Szép szál ember volt, városnyi nő siratta a A Szent László Gimnázium
