Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN Magyarság a Délvidéken Feldarabolva, reményvesztetten Jugoszlávia szétesését követően a legtöbb magyar a Szerbiához tartozó Vajdaságban maradt, sokkal kevesebb él Horvátország területén és még kevesebb a háborút aránylag könnyen átvészelő Szlovéniában. Szlovéniában jó magyarnak lenni A korábbi jugoszláv köztársaságok közül Szlovénia volt minden tekintetben a legfejlettebb, a legnyugatibb és a nemzetiségek felé a legtoleránsabb. Nekünk innen, a messzi Vajdaságból úgy tűnt, hogy olaszainak és magyarjainak a legtermészetesebb módon megad minden jogot, ami a fejlett világban a nemzetiségi kisebbségeknek kijár, sőt a kedvező diszkriminációtól sem riad vissza. A finnországi svédek példájáig - igaz - nem jutott el, de ne legyen az ember telhetetlen. Magyar újság, rádió, tévéműsor, könyvkiadás, óvodák, iskolák, művelődési élet, továbbá: szabad kapcsolat az anyaországgal - s mindez: akkor, amikor nálunk, a Vajdaságban, az anyaország emlegetéséért is börtön járt. Ha a Mura-vidéki magyaroknak nem volt megfelelő szakemberük: hívtak Magyarországról. Nem tiltotta senki, sőt: még pénzt is kaptak rá. Az iskolákban olyan oktatást találtak ki, hogy nemcsak magyarok tanultak két nyelven, hanem a vegyes lakosságú településeken a szlo-A szentlászlói református templom. Lerombolták, elébe terítették ki azoknak a makacs öregeknek a holttestét, akik nem akarták elhagyni a falut 57
