Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
a krimibe illő betörés, amelynek során külföldi gengszterek, ugyancsak külföldi megbízójuk számára elrabolták a múzeum néhány remekművét, köztük Raffaello Madonna-képét, amelyet - mivel az Esterházy-gyűjtemény darabjaként került a Szépművészeti Múzeum birtokába - „Esterházy Madonna” néven tart nyilván az egyetemes művészettörténet. Annak idején lélegzet-viszszafojtva követtük a nyomozás eseményeit, majd országos öröm követte a váratlan fordulatot, amikor egy temetőben megtalálták a festményeket tartalmazó bőröndöt. A milliomos megbízó alighanem megriadt a nemzetközi botránytól és a leleplezéstől tartva ilyen módon „szabadult meg” a rabolt kincsektől. Arról kevesebbet hallott a közvélemény, hogy a képek hazakerülése után milyen hosszú, szívós munkával állították helyre a magyar restaurátorok a megrongálódott remekműveket: köztük az Esterházy Madonnát, amely kettétört a viszontagságok során. Restaurátoraink munkája jóvoltából ismét Ez az oszlopfő még nem igényelne felújítást, sajnos kevés kiállítóterem van ilyen állapotban régi szépségében látható a múzeumban. A hajdani képrablás emléke nyomán felvetem a biztonság kérdését a főigazgatónak. Vajon most, és még hosszú ideig, miközben a rekonstrukció folyik, nem fenyegeti-e veszély a Szépművészeti Múzeum kincseit? Természetesen nem mondhat el minden részletet, de amit az erőszakos behatolás, a tolvajok, esetleges tűzveszély és más elemi csapások elleni technikai védőberendezésekről és fegyveres erőről elmond, megnyugtató.-Talán lehetne még további biztonsági rendszereket beiktatni - mondja Mojzer Miklós -, de lényegében a múzeum meglévő technikai védelmi rendszere és fegyveres őrsége megfelelő. Semmibe sem marad el a nagy, modern nyugati múzeumoké mögött. Kallódó remekművek A Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapját az úgynevezett „Esterházy-gyűjtemény” alkotja, amelyet a magyar állam vásárolt meg az Esterházy családtól. Később Pyrker László egri érsek és Ipolyi Arnold püspök ajándékaival gyarapodott a gyűjtemény, majd a tragikus sorsú Pulszky Károly vásárolt Itáliában egy sor remekművet - köztük a Sebastiano del Piombótól származó férfiképmást, amely ma is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének egyik legszebb darabja. Sajnos, a kortársak közül sokan nem értették - vagy politikai okokból nem akarták megérteni - a múzeum első igazgatójának zsenialitását, s az ellene indított hajsza felőrölte Pulszky idegeit. Londonba, majd Ausztráliába emigrált, végül öngyilkosságot követett el. A Szépművészeti Múzeum e szomorú kezdet után töretlenül fejlődött, gyarapodott az elkövetkező évtizedek során. Gyűjteményét - saját vásárlásain kívül - mecénások adományai gazdagították. Joggal világhírű metszet- és rajzgyűjteményét egy viszonylag szerény anyagi eszközökkel rendelkező gyűjtő, Majovszky Pál, egyebek közt Hogarth, Rowlandson és Gainsborough műveivel gazdagította, de meg kell említeni Meller Simon nevét is, aki például Tiepolótól származó tanulmányfejet adott a múzeumnak. Grecónak, a görög származású spanyol mesternek műveiből a Szépművészeti Múzeum olyan gazdag választékkal rendelkezik, amihez fogható tudomásom szerint Spanyolországon kívül egyetlen múzeumban sem található. Ennek nyitja, hogy Greco nagyságát csak igen későn fedezte fel az utókor, személy szerint Jánoshalmi Nemes Marcel - az európai hírű műgyűjtő és műkereskedő. Meyer Graefe, a német műtörténész Nemes Marcel ösztönzésére írta meg úttörő monográfiáját Grecóról - a görög-spanyol művész részben ennek hatására került be a művészet panteonjába. Jánoshalmi Nemes Marcel - aki történetesen apám nagybátyja volt - ajándékozta egyebek közt Greco csodálatosan szép Mária Magdalénáját a múzeumnak. Nem mindegyik mecénás képei vészelték át a második világháború, a megszállások viszontagságait. Hatvány Ferenc - aki jeles festő volt maga is - több képet juttatott a múzeumnak. Néhányat ajándékozott, néhányat, például Delacroix „Arab tábor”-át eladott. Sajnos, a Hatvany-gyűjtemény sok darabja Oroszországba került. Nemrégiben tudtuk meg: immár cáfolhatatlan adatok vannak arról, hogy sok más magyar műkinccsel együtt egy ottani múzeum raktárában „kallódik” valahol. Amikor Mojzer Miklóssal beszélgetek, éppen Rómába készül, egy nemzetközi konferenciára, ahol a műkincsek tulajdonjogáról szóló jogszabályokat fogják megvitatni. A végcél az, hogy „kallódó” műkincseink idővel hazakerüljenek. Tárlatok - Budapesttől Tokióig Még a diktatúra legnehezebb éveiben is - a magyar szellemi élet kényszerű elszigeteltsége idején - a Szépművészeti Múzeumnak többé-kevésbé sikerült fenntartania kapcsolatait a nagyvilággal. Nem szakadtak meg a könyvtárközi cserék, a kölcsönös adatszolgáltatások, a kiállítási anyagok cseréi. A pártállami rendszer
