Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

Bujtor István színművész, rendező, s most magánvál­lalkozásban készíti filmjét sejű, ám aranyszívű exzsaru (Bujtor Ist­ván), a balek, pipo­­gya, intellektuel Kar­dos doktor (Kern András). Ezúttal a kábítószer-csempészek ellen veszik fel a har­cot, megjárva Görög­ország, Jugoszlávia, Németország, Auszt­ria mesés tájait. Ta­lán valamivel keve­sebb pofon csattan Színházi körkép Köztársasági elnö­künk, Göncz Árpád író darabját mutatta be a Várszínház. A Kő a kövön című színmű előtt csak a Magyar Médeát lát­hattuk színpadon, a József Attila Színház­ban a felejthetetlen Szemes Marival a címszerepben. Ké­sőbb a debreceni színház is bemutatta el, mint a korábbi Bujtor-filmekben, s több az irónia, amitől a Hamis a baba ke­vésbé emlékeztet a Piedone-filmekre. Az amúgy is utánozha­tatlan nyugati lát­ványvilágot, a hiány­zó anyagi és techni­kai feltételeket ezút­tal a speciális magyar humor pótolja. T. V. a művet, Jancsó Sa­roltával. A Kő a kö­­vön-t Göncz Árpád 1983-84-ben írta, a befejező részt Ameri­kában. A kétszerep­lős dráma két ember - a Nő és a Férfi - ta­lálkozását meséli el, húszévnyi távoliét után. Egy kölcsönla­­kás falai között valla­nak a múltról. 1956 vihara választotta el őket egymástól, egyi­kük itthon maradt, a másikuk a tengeren­túlra távozott. Egyet­len éjszakájuk van ar­ra, hogy tisztázzák, mi volt a helyes vá­lasztás. Az író nem áll egyik hőse pártjá­ra sem, az önvizsgálat nem ad feloldozást, hiszen mindketten vétettek a másikkal szemben. Elváltak, amikor együtt kellett volna maradniuk. Az igazi bűnt azonban a történelem követte el, a politika, amely egyeseket elüldözött az országból, máso­kat pedig jelképes vagy valóságos bör­tönbe zárt. Loósz Mária puritán rende­zése, Bánsági Ildikó és Oszter Sándor in­tim, érzelem- és gon­dolatgazdag játéka a nézőt is önvizsgálatra készteti. A darab ere­deti címe nem vélet­lenül ez: Mérleg. Indig Ottó, a Vi­dám Színpad A to­­rockói menyasszony című bemutatójának szerzője a két világ­háború közötti kor­szak sikeres hírlap­írója volt, előbb Er­délyben, majd Pes­ten. 1930-ban Párizs­ba ment, onnan kül­dözgette haza darab­jait, s a második Vi­lágháborút követően is megjelent még ná­lunk néhány kötete. A torockói menyasz­­szonyt hatvan évvel ezelőtt mutatták be, s benne a szerző a hú­szas évek világát áb­Kő a kövön, A torockói menyasszony Csala Zsuzsa és Csákányi Lász­ló A torockói menyasszony című vígjátékban Bánsági Ildikó és Oszter Sándor Göncz Árpád: Kő a kövön című színművében rázolja. A színhely Erdély, közelebbről Torockó, ahol ma­gyarok, protestánsok, zsidók élnek együtt. Mindennek nincs is jelentősége egészen addig, amíg a szőke, kék szemű menyasz­­szonyról ki nem de­rül, más vallású... Ami ezután követke­zik, előre vetíti mind­azt, ami a holocaust­tal bekövetkezett. Úgy hírlik, az elő­adást már meghívták Amerikába... TARJÁN VERA Könyvkóstoló Történelem, irodalom, nyelv Batthyány Lajos gróf főbenjáró pőre, Euró­pa Kiadó. A magyar történelem első fele­lős miniszterelnöke, Batthyány Lajos gróf (1807-1849) nehéz körülmények között állott 1848 áprilisá­ban a kormány és az ország élére. Az ál­lamkincstár üres volt, az osztrák kormány az államadósság egy részének az elvállalá­sát is követelte. Alig szervezték meg hiva­talaikat az egyes mi­nisztériumok, és zaj­lottak le az első nép­­képviseleti ország­­gyűlés választásai, máris új nehézségek jelentkeztek... Száz magyar esz­tendő. Politikai közér­zet a XX. században, Kassák Kiadó. Olyan dokumentumok val­lanak a történelem egyik „legdicstele­nebb” századáról, amelyek eddig jobbá­ra nem kerülhettek nyilvánosságra. A zárt anyagok, politi­kai „kulisszatitkok” mellett a gyűjtemény képet ad a század közhangulatáról, s bemutatja a magyar történelem sorska­tasztrófáit. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Szépirodalom, köz­írás, tudományos iro­dalom, művelődés. Főszerkesztő: Balogh Edgár. 2. kötet: G­­Ke„ Kriterion. Hét év­vel az első kötet után lát napvilágot a lexi­kon második kötete. A késedelem oka: a forradalom előtti ro­mán „hivatalosság” ellenséges magatartá­sa a magyar kisebb­ség önálló kulturális törekvéseivel szem­ben, amelyről irodal­mi vonatkozásban át­fogó képet nyújt a négy kötetre tervezett mű. Rédei Károly: Ura­­lisches etymologisches Wörterbuch III. (Urá­li etimológiai szótár.) Akadémiai Kiadó. Az Uráli etimológiai szó­tár célkitűzése az urá­li nyelvek szókészlete (uráli, finnugor, finn-permi, finn-vol­­gai és ugor) rétegé­nek kritikai érté­kelése és összefogla­lása. Az első kötet az uráli és finnugor réte­get öleli fel (kb. 1200 címszó), a második kötet a finn-permi, finn-volgai és az ugor szókincset tar­talmazza (kb. 700 címszó), a harmadik kötet pedig az egyes nyelvek szómutatóit foglalja magába. A most megjelent harmadik kötet, a szójegyzék, a szótár szerves része. Nélkü­le a szótár csak kevés „beavatott” (= az uráli etimológiai kér­désekben otthonosan mozgó szakember) részére volna hasz­nálható. BABITS ANTAL T

Next

/
Thumbnails
Contents