Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

elszálltak egyik-má­sik vezető lakásába, udvarába. A munká­soknak pedig esetleg megengedték, hogy felpakolják az árut, felcipeljék azt a fő­nök lakásába. Hogy megijedtek a privati­zációtól? Attól is, de főleg az áremelkedés­től, az égette úgy a talpukat. A privatizá­cióra pedig most gyűjtik az erejüket. Miért nem szólnak, tiltakoznak ők, akik mindezt látták, lát­ják? Ki akar az utcá­ra kerülni, kupon­pénz, betevő falat nélkül maradni eb-Tanulságos összeg­zést és összehasonlító grafikont közöl a He­ti Világgazdaság cí­mű gazdasági, politi­kai hírmagazin a „bi­zonyos” csoportok­ben a keserves idő­ben? Márpedig köny­­nyen a gyár kapujá­ban találhatják ma­gukat, ha jár a szá­juk, mert a főnöknek, mint mindig, most ebben a nagy demok­ráciában is igaza van. Ha valami isteni csoda folytán látha­tatlan köntösben re­pülnénk területünk néhány iparvállalatá­ba, elég furcsa dolgo­kat látnák, és akarva akaratlanul nagyot kiálthatnánk, hogy ne csak az égben, hanem az illetékes szervek­nél is meghallják: „Vigyázat, tolvajok!” kai szemben táplált érzelmekről - Ma­gyarországon, Len­gyelországban, illetve Csehszlovákiában. A lengyelek, a csehek, a szlovákok és a magyarok két­harmada nehezen vi­seli az arabok, felük pedig a feketék és az ázsiaiak közelsé­gét - derül ki a New York-i Free­dom House és az American Jewish Committee támoga­tásával a politikai és társadalmi attitűdök­ről készült, a három országot összehason­lító kutatásból, amelyben a Medián közvélemény-kutató intézet is részt vett. A „más etnikumok” közül azonban mindhárom állam­ban az évszázadok óta jelen lévő cigá­nyok elutasítása a legáltalánosabb. A vizsgált szem­pontból a három or­szág tulajdonképpen négy: elég éles határ­vonal húzódik ugyan­is a csehek és a szlo­vákok gondolkodás­­módja között. A szlo­vákok az oroszoktól, utánuk a csehektől idegenkednek a leg-A fenti kérdést a Magyar Nemzet ha­sábjain Zolcsák Ist­ván, az Erdélyi Világ­­szövetség Brazíliában élő társelnöke közöl­te. A válasza - a többi között - így hangzik. Az Erdélyi Világ­­szövetség széles körű közvélemény-kutatást végez rendszeresen. A legutóbbi felméré­sünk szerint a nyuga­ti magyarság 99,2 szá­zaléka úgy véli, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan, egy­más iránt kölcsönös felelősséggel tartozik. Ebből következik, hogy ha az erdélyi és moldvai magyarság is magyarnak érzi ma­gát, akkor számoljon 15 (vagy 17) millió magyar és a magyar kevésbé, a többi cso­porttal szemben sok­kalta „távolságtartób­­bak”: Szlovákiában minden harmadik ember fogadná nem­tetszéssel, ha zsidó költözne a szomszéd­jába. Mindent egybe­vetve, a négy nemzet közül a magyarok a legtoleránsabbak. A hat felsorolt etnikum­ból egy átlagos ma­gyar 2,9-et, egy cseh 3.1- et, egy lengyel 3.2- őt és egy szlovák 3,5-öt tolerál nehe­zen. Mindhárom or­szágban kimutatható, hogy sokan más etni­kumhoz tartozókat - elsősorban a cigányo­kat - tesznek fele­lőssé a gazdasági ne­hézségekért. Ellen­szenvüket főleg a ma­gyarok, a csehek, és a szlovákok magyaráz­zák a cigányok visel­kedésével. Az antisze­mitizmus Lengyelor­szágban a legelterjed­tebb, ott, ahol már alig élnek zsidók. kormány felelősség­­teljes támogatásával. Ne féljen, mert lám, sem a horvátok, sem a szlovének nem fél­tek. S ha a romániai magyar vezetők még­is félnek, ismerjék be nyilvánosan: meg vannak félemlítve. A kormánynak pe­dig tudnia kell - ugyancsak felméré­sünk -, hogy a ma­gyar közvélemény 95,7 százaléka nem hisz abban, miszerint a nemzetközi nyilvá­nosság kizárásával folytatott magyar diplomáciai erőfeszí­tések biztosíthatják a román-magyar meg­békélést és a két nép barátságát. És azt is, hogy a magyarság 94,5 százaléka nem tartja a nemzet érde­keivel összeegyeztet­­hetőnek egyes ma­gyar politikusok nyi­latkozatait a határok sérthetetlenségéről. (Miközben Románia, immár nyíltan, keleti és nyugati határainak kitágítását tervezi.) És még egyet: tekin­tettel a Trianont kö­vető tapasztalatokra, a magyar közvéle­mény 96,4 százaléka azon a véleményen van, hogy a jelenlegi román államkeretek között a romániai magyarság megmara­dása nincs biztosítva. A magyar kor­mánynak nem Romá­nia határait kell ga­rantálnia, hanem a magyar nép szétvá­lasztását és megalázá­sát jelentő határok le­bontására kell garan­ciákat teremtenie. Kö­vetelnie kell a trianoni szerződés óta elle­nünk elkövetett bű­nök jóvátételét. A Ro­mánia által elüldözött magyarok, németek, zsidók visszatelepe­­dési és jóvátételi jo­gát, az Erdélybe bete­lepített románok visz­­szatelepítését és a csángó magyarság Erdélybe való telepí­tését, ha nem tesz így, az erdélyi magyarság - minden csángók, németek és zsidók sorsára jut. Vagy be­olvad és megalázott lesz saját hazájában; vagy Magyarországra menekül, internálótá­borban pusztul el - vagy a szárazajtai gyakorlat szerint lefe­jezik, karóba húzzák. A magyar nép ért­hetetlenül és megüt­közéssel látja azokat a szánalmas próbál­kozásokat, amelyek­kel az RMDSZ veze­tősége hagyja az er­délyi magyarság nya­kára tenni a kötelet, lealázónak, logikael­lenes merényletnek tartja Románia hatá­rainak biztosítását az ukrán-román viszá­lyok esetére. A megkérdezettek Kónv százalékából vált ki ellenséges érzelmeket az alábbi csoportok viselkedése? Cigányok Románok Oroszok Zsidók Németek Nem örülne, ha a szomszédságában laknának ... Cigányok Arabok Feketék Ázsiaiak Oroszok Zsidók Keleti színvallás T

Next

/
Thumbnails
Contents