Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
lent, de egyúttal alkalom arra is, hogy a pártok kifejezzék a főbb társadalmi csoportokhoz való viszonyukat is. Hisz mindez már egyúttal választási harc is, jól tudja ezt valamennyi érintett erő. Nem csoda hát, ha a költségvetési és adóviták során minden korábbit felülmúló politikai csatározásoknak lehettünk tanúi. Ülésezések éjjel és nappal, tiltakozások hajnaltájt, sajtótájékoztatók és ellentájékoztatók reggel, délben és késő este. Küzdelem a nyilvánosság minden elérhető csatornájáért, cáfolatok, vádak és idegesség mindenütt. Mindez kissé fura, de majd megszokjuk, hogy ez is a dolgok rendjéhez tartozik. Alig három-négy éve még a legnagyobb egyetértésben fogadták el a költségvetést, nemhogy ellenszavazat, de vita sem volt. S a gazdaság állapota akkor sem volt jobb, sőt mai gondjaink főbb forrásait éppenséggel az idő tájt alapozták meg. Nem segít tehát a túlzottan nagy egyetértés sem e problémákon, s mindezeket csak azért kell megemlíteni, hogy láthassuk világosan : most még csak szokjuk és tanuljuk a többpárti berendezkedéssel szükségképpen együttjáró fejleményeket. Magáról a költségvetésről úgyis a gazdasági élet alakulása fog ítéletet mondani - viszont a parlamenti költségvetési vita mindenféle ellentmondása még jó ideig politikai értékelések kereszttüzében lesz. Merthogy maga a vita nem annyira a gazdasági problémák illusztrálása volt, hanem az új politikai szerkezet törékeny, sérülékeny voltát mutatta. Pontosabban azt, hogy ez az új szerkezet mely pontokon szorul igazításra és hol leledzenek legkiáltóbb hiányosságai. Budapesten, 1992 februárjában KÉRI LÁSZLÓ rwi • ' • ' • Ti*»' ' • laizei Európai Ifjúsági Találkozó Budapesten Az új esztendő elején nyolcvanezer fiatal jött Budapestre Európa minden országából a Taizéi Közösség által szervezett ifjúsági találkozóra. Katolikus, ortodox és protestáns fiatalok gyűltek öszsze, akiket budapesti családok, egyházközségek és iskolák fogadtak be a „belső élet és emberi szolidaritás” gondolatának jegyében. Az Új Európában való felelősségükről és a kiengesztelődes sürgősségéről gondolkodtak el közösen. Kiemelkedett a horvát, a szerb, az ukrán és az orosz fiatalok részvétele. Összesen 92 autóbusz hozta a résztvevőket Romániából, ahol katolikusok és ortodoxok már őszszel összejöttek az előkészületi találkozó során. Egész Európában különvonatokat béreltek. A találkozó minden költsége a részt vevő fiatalokra hárult. A Taizéi Közösség kizárólag saját munkájából él, adományokat nem fogad el. Budapesten szeptember közepe óta készültek arra az egyházközségek, hogy Roger atya együtt imádkozik a fiatalokkal Fönt: a Budapest Körcsarnok zsúfolásig megtelt vendégül lássák a fiatalokat, akik hat napon át részt vettek az ő életükben. A magyar kormány intézkedéseket tett, hogy megkönnyítse a határátlépést. A résztvevők a Népstadion fedett létesítményeiben, valamint a Hungexpo csarnokaiban délben és este közös imádságra jöttek össze. E helyszínek, kidíszítve és megvilágítva, az imádság helyeivé lettek átalakítva. Budapesten a tizennegyedik Európai Ifjúsági Találkozó alkalmából (keleten a harmadik Wroclaw és Prága után), egy, a fiatalokhoz írt levelet tettek közzé, amelynek címe: „Szeretet a szabadság forrása”. íme ennek egy részlete: „Századunk végén a világ hatalmas térségein megosztottság és erőszak uralkodik. Széles e földön rengeteg ember szomjazik minden eddigi vágyát fölülmúlóan arra, hogy békességes, kiengesztelődött emberként élhessen. A valóság talajára állva mindent megtesznek azért, hogy eljussanak a szabadságra. Felelősséget vállalnak az emberiség családjának megteremtése érdekében. Bármilyen szegényesek legyenek is eszközeink, a következő évek legsürgetőbb feladata az lesz, hogy elvigyük a kiengesztelődést oda, ahol a gyűlölet sebet ejtett az embereken, közvetlen környezetükben, vagy a tőlünk távolabb élőkön; igen, mindent el kell követnünk azért, hogy elejét vegyük az újabb testvérháborúknak.”
