Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
Ha az ember az ötvenes és a hatvanas években valahol Nyugaton egy társaságban azt mondta: magyar vagyok, a környezet első reflexiója valószínűleg ez volt: „Magyar?! Puskás,... futball..és máris kinyíltak az érintkezés kapui. A nyolcvanas évek végének első reflexei többnyire már ezek: a Polgár lányok... sakk... Nem véletlen, hogy az ide érkező államférfiak is keresik velük a kapcsolatot! Nyugodtan mondhatom, hogy külföldön jobban ismernek minket, mint idehaza. Odakinn mi vagyunk a magyar csoda, a három lány, a világhírű gyerekek. Rólunk eddig megjelent körülbelül negyvenezer dicsérő cikk s alig egy-két Polgár-ellenes hangvételű írás. Ezzel szemben a hazai arány egy évtizeden keresztül majdnem a fordítottja volt - vélekedik Polgár László, a lányaira méltán büszke édesapa. Megragadom azt a ritka alkalmat, hogy ma este együtt van az egész többgenerációs család, s faggatom őket. Mindenekelőtt a mai, túlzás nélkül világszenzációt jelentő sikerről. Judit ugyanis 15 éves leány létére (figyelem, sporttörténeti a dátum!) 1991. december 22- én fölényesen megnyerte a Magyar Férfi Szuperbajnokságot, és ezzel a teljesítménnyel a világ eddigi legfiatalabb versenyzőjeként érdemelte ki a férfi nemzetközi nagymesteri címet, beleértve a legendás Bobby Fischert is. Látom rajta, hogy fáradt és éhes.- Miért nem „csokoládézott" a mérkőzés alatt?- Csokit? Azt nem eszem. Nem is a fogyókúra miatt, hanem az egészséges életvitel érdekében tartózkodunk tőle. Hogy is mondjam: mi vegetáriánus-orientáltak vagyunk.- Maguk igen puritánon - A Polgár család mondhatnám - aszkétikusan élnek. Ezt régebben még megértettem, hiszen hosszú ideig, amíg a család erőfeszítése nem hozta meg a maga gyümölcsét, igen nehéz körülmények között éltek, szinte nyomorogtak. De ma sokkal többre tellenék, mint amit megengednek maguknak. Egy ilyen győzelem után - ráadásul a verseny a Béke Szállodában volt - miért nem mentek be az étterembe egy ünnepi vacsorára ?- Mi megszoktunk egy életmódot - mondja Polgár László annak értékrendjével és formáival együtt. Úgy véljük, nem puritánan, hanem természetesen, feltűnősködést mellőzve, az anyagi javak különös imádata nélkül élünk. Ugyan, hogy egy kissé feloldódjanak a lányok, mérkőzés után lementek a szálló uszodájába, de az éttermi luxusvacsorákat nem igénylik. Különben is jobban szeretik a családi légkört, mint a külső ceremóniát.- Igen, a család belső melegsége, összetartása a legfőbb értékeitek közé tartozik. Ez nekem kívülről is feltűnne, ha nem ismernélek benneteket. Számomra egyébként a mai nap legmagasztosabb élménye az volt, amikor Judit győztesen befejezte partiját, Zsuzsa elsőként szaladt fel hozzá, és őszinte örömmel megpuszilta. Vagy az, hogy Judit első sietős útja a karzaton ülő 92 éves nagypapához vezetett, akit boldogan, izgalmát levezetve, összevissza csókolt. Nagypapa, tudom, nem régen költözött össze fia családjával. Hogyan érzi magát itt?- Nagyon örülök, hogy most itt lehetek közöttük. Kiváló család ez. Azt kívánom, hogy egy élten át jó egészséget, békét és szerencsét adjon nekik a jó Isten. Mózes 120 évig élt, ezért mi mindenkinek azt kívánjuk, hogy Isten segítségével 120 évig éljen. Gyermekkoromban én nem sakkoztam, lovaskatona voltam. Szoktam is mondani, hogy nekem nem párbajom, hanem száz bajom volt. * Klára asszony most is, mint mindig, sürög-forog, éppen dzsúzt hoz a szobába. Megragadom az alkalmat és hozzá fordulok:- Láttam, maga végigizgulta a mérkőzést, talán többet is, mint Jutka maga.- Igen, én mindig izgulok. Talán azért, mert nem értek a sakkjátékhoz s nem tudom, hogyan állnak, jól vagy rosszul, a lányaim. Szeretném, ha mindig a legjobb eredményt érnék el. Persze ez az izgulás nem idegeskedés, már megszoktam ezt a helyzetet, ez nem olyan izgulás, hogy ha nem nyer, jaj, mi lesz! De mindig bennem van az, hogy nagyon jó lenne, ha nyernének. S hogy ha csak az egyik nyer, nekem az sem elég. Azt szeretném, ha mind a hárman nyernének, persze az ilyen nem szokott előfordulni. Valahogy úgy érzem, jobban megy nekik, ha én ott vagyok. Bár az is lehet, hogy nem is nekik, inkább nekem kell a jelenlétem. Úgy gondolom, Polgár László, a zseniális menedzser-apa sem maradhat ki a beszélgetésből, s mentegetőzöm is amiatt, hogy a feleségének adtam meg először a szót, hiszen egy ilyen családban mégiscsak a férfi viseli a kalapot.- Ne gondold, hogy nálunk ez így van. Nálunk tényleg egyenlőség van férfi és nő között. Nem beszélve arról, hogy az Ószövetség szerint a férjnek még a tízparancsolaton is túl kell lépnie. Mindnyájan nagy csodálkozással tekintünk körül.- Na, szabad a gazda? - A hetedik parancsolat így szól: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Viszont az Ószövetségben az is ben- 147
