Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
26 KILÁTÓ lyén ott volt már a vágyakozás. Lévén lelkipásztor édesapám és nevelőapám, akkor már lelkésznek készülő bátyám, egészséges, természetes és vonzó vallásos környezetben nevelkedtem. A személyes döntés az első esztendő után született meg. Patak egész légköre s amit itt láttam, taKálvineum volt az otthonunk, és valóban otthonunk, ahol száz lelkészárva nevelkedett együtt. A kálvineumbeli gimnáziumi osztálytársaimmal - amikor már jönni tudtam Magyarországra - szinte minden évben találkozót szerveztünk, legtöbbször Hajdúböszörményben. Ezek sírig tartó barátságok. Életemnek ez egyik döntően fontos, formatív időszaka. Debrecen közelében kemény, fegyelmezett kálvinista környezetben neveltek bennünket, és kiváló indíttatást nyertünk. A hajdúböszörményi gimnáziumból nagyon sok lelkipásztor indult el.- Volt idő, amikor a szegényebb fiúknak a teológia, a papi hivatás jelentette a felemelkedés egyetlen lehetőségét. Saját döntésében volt-e ennek szerepe, vagy már akkor érezte az elhivatottságot?- Még az érettségi után is teljesen tanácstalan voltam, s így telt el a nyár. Augusztus végén aztán a nagybátyám tanácsára elbicikliztem a Nyírségből Patakra, és beszéltem a teológia dékánjával s néhány tanárjával. Azt mondták: hagyja itt a biciklit, menjen viszsza a kisvonattal, mert kezdődik a szemeszter, más szóval: felvettük a teológiára. Nagyon megörültem ennek, mert a lelkem ménultam, amilyen missziói lehetőségek tárultak fel előttem, egy esztendő elteltével már teljes bizonyosságot adtak afelől, hogy lelkipásztor leszek.- A mi nemzedékünk számára a sárospataki diákélet legendássá magasztosult a visszaemlékezések s a valamikori pataki diákok egészen különleges hűsége, ragaszkodása alapján. Elnök úr számára melyek voltak azok a meghatározó élmények, benyomások, amelyek a mai napig végigkísérték az életét?- A legfontosabb számunkra, számomra a falvakkal való kapcsolat; mi együtt éltünk a falu népével. Akkor benne volt a tanrendünkben, hogy szemeszterenként egy hetet falun töltöttünk. Sárospatak mindig arccal a falu felé forduló iskola volt. Gondoljunk csak a faluszemináriumokra. Újszászy Kálmán és Szabó Zoltán vezetésével hétről hétre, folyamatosan foglalkoztunk az akkori, égető problémákkal. Ezeknek a faluszemináriumi tanulmányoknak az volt a célja, hogy képesek legyünk majd emelni a falu szellemi színvonalát. Ilyen meggondolásból született meg akkoriban a népfőiskola. A falu leendő vezetőit behozták Patakra, együtt is laktunk, egy közösségben. Az ország legnagyobb írói fordultak meg Szeretetfalván, ahogy mi ne-A sárospataki rejjöscserkészek c<*v csoportja; a/ első sorban jobbra Bertalan Imre
