Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
HAZAI KÖRKÉP 15 Ha a por és a füst éppen nem takarja el, akkor már messziről látszik: nem is olyan csúnya város ez a Vác. Pedig az elmúlt néhány évtizedben sokat tettek azért, hogy végképpen elrondítsák a püspöki székhelyet és környékét. Ormótlan gyárat telepítettek ide, a Dunán, nem messze a város fölött, irtózatos gátrendszert akartak kialakítani, tönkretéve a folyót és vidékét. Ám Vác nem hagyta magát elcsúfítani. A polgárok, amit lehet, megtartottak a múltból, rendbehozták a régi utcácskákat, tereket. Ami már messziről feltűnik a Vácra érkezőknek, az a Dunai Cement- és Mészművek (DCM) kéményeiből ömlő füst és por. A gyár - állítólag - fénykorában több tonna cementporral hintette be a várost. Ma már hihetetlennek tűnik, de a környék valamikor jó levegőjéről volt híres. Éppen ezért telepítették ide a KODAK cég magyar vállalatát, a tízes években. Az első és a második világháború pusztításait, az államosítást még valahogyan kiheverte a fotóanyaggyár, de a DCM felépítésével (1959) majdnem sikerült teljesen tönkretenni az üzemet. Öreg fotósok mesélik, hogy a hatvanas években, aki magyar fotópapírt használt, az azzal kezdte, hogy elsőként kirázta a cementport a lapok közül a sötétkamrában... így aztán nem csoda, hogy az első nagy szocialista korszerűsítés „eredményeként” iszonyatos pénzekért porszűrőt kellett szerelni a KODAK-ról Fortéra „magyarosított” gyárra. A váciak ma már csak keserűen nevetnek, ha valaki eszükbe juttatja a hajdani jó levegőt. Magyarország talán első nyilvánosságra került óriási környezetszennyezése itt történt. Jó évtizede derült ki, hogy az egyik nagy magyar gyógyszergyár váci telepére hbrdta a vegyszeres hordókat, s a mérgező anyagokat a szabad ég alatt tárolta, a legelemibb biztonsági rendszabályok megtartása nélkül. A környékbeliek sorra betegedtek meg. Hosszas vizsgálódás után akadtak rá a „bűnös” telepre, amit azután szemügyre véve, a közegészségügyi szakemberek lettek kis híján roszszul. Sok tonnányi méreg halmozódott itt föl, mely beszivárogva a földbe, tönkretett azokat az ivóvízkutakat, amelyekből a főváros egy részét is ellátták. Végül sikerült valahogy, nagyobb baj nélkül, megsemmisíteni a mérgeket. Ám azóta a váciak idegesen rándulnak össze, ha bármi olyasmiről hallanak, ami a környezetüket veszélyeztetheti. Ezek után érthető, hogy néhány éve megakadályozták, hogy egy, az európai szabványoknak egyébként megfelelő, vegyszermegsemmisítőt építsenek a városban. Ez volt az egyik első komolyabb győzelme a hazai környezetvédőknek. * Ami a Duna-parti kisváros egész történelmét meghatározta: Színes képünkön: a püspöki székesegyház a Szent István által alapított tíz püspökség egyike, Vác, mind a mai napig püspöki székhely. A székesegyház, a püspöki palota, a püspöki könyvtár - jellegzetes épületei a városnak. Az egyház és a fegyház - szokták e két, meghatározó intézmény alapján jellemezni Vácot. Az ország egyik legszigorúbb fegyintézete működik itt. Épületét Migazzi váci püspök, aki egyúttal Bécs hercegérseke is volt, építtette a XVIII. században nemes ifjak nevelőintézeteként, s az akkori uralkodó, Mária Terézia iránti tiszteletből Teresiánumnak nevezte el. A kalapos király, II. József megszüntette az iskolát, az épületet pedig lefoglaltatta a kincstár számára. 1808-1825 között magyar katonai akadémia működött a falak között, majd elmegyógyintézet következett. 1855-ben alakították át fegyintézetté, s azóta is az. A börtön udvarában áll a város egyetlen megmaradt gótikus építménye, egy kápolna. Aki a kikötőből néz a börtön felé, láthatja a tetejét. Építettek egy rabkóra Duna felől (épült: 1762-70 között) A környéket cementporral elborító cementmü
