Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
10 POSTALÁDÁNKBÓL V V t *■ A Új Magyar Hírek postarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. ÉS A GÖRGÉNYI HAVASOKBAN? A Magyar Hírek XLII1. évfolyam 19. számában cikket olvastam, amely a Szarvason zsidó ifjak számára létesített táborról szól. Röviden arról van szó, hogy az ismert New York-i üzletember, Ronald C. Lauder, megvásárolt 10 holdnyi területet, azon szép tábort létesített, ahol évente több turnusban kb. 350 főnyi 7-15 éves zsidó fiatal gyűlik össze különböző országokból, hogy ott sportoljon, szórakozzon és elsajátítsa a judaizmus alapjait, megtalálja identitását. A tábor építéséhez egy izraeli vállalat a szarvasi szövetkezetét alkalmazta, igen eredményesen. Végül megtudhattam, hogy a tábor korábbi ellenzői is megváltoztatták véleményüket, mert a tábor nemcsak nemzetközi elismerést biztosít a városnak, de új munkalehetőségeket és tisztes prosperitást is teremt. A fentiek több szempontból is figyelemre méltóak: Sűrűn halljuk emlegetni külföldön is és itthon is a hazai antiszemitizmust. Nos Ronald Lauder mielőtt szarvasi vállalkozásába belefogott volna - mint milliomos üzletember -, előbb nyilván igen alaposan tájékozódott. Bizonyosan hallott az itteni antiszemitizmusról, mérlegelte annak erejét és jelentőségét, aztán úgy találta, hogy attól nyugodtan létrehozhat Szarvason egy olyan létesítményt, amely kifejezetten a zsidó identitás ápolására és fenntartására szolgál most és a jövőben. Ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték a hazai antiszemitizmus gyakorlati hiányáról nem is kell. És ezt nem mi állítjuk szavakkal, hanem Ronald C. Lauder a tettével, a vállalkozásával. A gondolat azonban más szemszögből is jelentős: itthon és szomszédságunkban az elmúlt évtizedek során hekatombát rendeztek ellenünk. (A holocaust szó eredetileg égő áldozatot, felajánlást jelent, vagy engesztelő áldozatot, a hekatomba szó második jelentésében öldöklést, emberek tömeges lemészárlását jelenti.) Az elpusztult magyar százezrek életben maradt leszármazottjai és a szerteszét szóródott magyar fiatalok számára milyen nagyszerű lesz, a szarvasi Camp Lauder mintájára a környékünkön táborokat létesíteni. Valamelyik iparmágnásunk vagy zöldbárónk, teszem azt a Felvidéken - Szlovákiában - mondjuk Túrócszentmárton környékén, avagy Erdélyben Marosvásárhely mellett, netán a Görgényi havasokban, esetleg a Vajdaságban megvásárol pár holdnyi táborhelyet, s ott a különböző országokból összesereglett magyar fiatalok több százan együtt sportolhatnak, szórakozhatnak, ápolhatják magyarságtudatukat és a szomszéd népekkel való barátságot. És ez emellett még a környező községek szlovák, román és szerb lakossága számára nemzetközi elismerést, új munkalehetőségeket és tisztes prosperitást fog jelenteni ... Mindenesetre jó lenne megérni. BORBÁS ZOLTÁN BUDAPEST AZ EGYETEMES MAGYARSÁGNAK SZÓLJANAK A DÍJAK Boldogító érzés, hogy az erdélyi magyar művészek is kaptak „népszavazás” alapján Erzsébet-díjat. Az amerikai magyar hölgynek, Spéter Erzsébetnek csak tisztelet és hála jár, hogy magyar művészeket mind Magyarországon, mind Romániában anyagilag jutalmaz, de nem lehetne talán egy olyan díjat alapítani, amely a magyarországi és romániai magyarokat nem külön-külön díjazná, hanem az egyetemes magyarság legjobbjait jutalmazná? Persze ehhez még nagyon sokat kell demokratizálódni itt és ott (és ez most csak a volt vasfüggöny egyik oldalán lévő államokra céloz), hogy azon a fokon tudjon a magyar közönség pl. Szlovákia színészeiről, mint mondjuk a Kaposváron vagy a Szegeden élőkről. Lehessen egy kolozsvári színésznő is Jászai Mari-díjas (elvégre Jászai ott lett színésznő), avagy egy ungvári költő kaphassa a József Attila-díjat. Azt hiszem, minden emberséges magyar egyetért velem, hogy már 1971-ben Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér című könyve ért annyit a magyar irodalomnak, mint Dobozi Imre Kossuth-díjjal kitüntetett Szélvihar darabjai. Ha a franciák is adnak Becsületrendet külföldi állampolgároknak, akkor a magyarok is adhatnak díjat a határon túlcsordult magyaroknak. MIHAL1K LÁSZLÓ. PENDRELL, VANC OUVER, KANADA (A szerkesztőség megjegyzése: számos kisebbségi és nyugati magyar kapott már magas állami kitüntetést. és ezen felül is létezik olyan díj. a Bethlen Gábordij, amely az egyetemes magyarságnak szól. a levélírónk által sürgetett szellemben. Az azonban szerintünk is megszívlelendő. hogy más díjaknál se a magyar állampolgárság, hanem a magyarsághoz való tartozás legyen az előfeltétel.) TELEKI PÁLRÓL Dr. Dávid Gyula azt írja az 1990/21. számban közzétett levelében, hogy Teleki Pál már 1941. március 27-én hozzájárult a Jugoszlávia ellen készülődő német csapatok átvonulásához. Ez tévedés. Azon a napon, amikor Belgrádban katonai puccs megdöntötte a németbarát kormányt, Hitler Sztójay Döme berlini magyar követ útján átvonulási engedélyt kért a kormányzótól, amit meg is kapott. A március 28-i minisztertanács csak tudomásul vette Horthy döntését, Bárdossy külügyminiszter pedig március 29-én utasította a belgrádi magyar követet, hogy a németek szándékáról nem hivatalos formában tájékoztassa a jugoszláv kormányt. Teleki pedig Barcza György londoni követünkkel a következő üzenetet küldte az angol kormánynak: „Magyarországot csak a Jugoszláviában élő magyarok védelme késztetheti a beavatkozásra. Ha a német támadás következtében Jugoszlávia felbomlik, akkor Magyarországot már nem kötelezi az örök barátsági szerződés, amit az előző év decemberében kötött Jugoszláviával.” Április 2-án este érkezett meg a londoni válasz. Magyarország területéről kiinduló német támadás esetén Anglia megszakítja a diplomáciai viszonyt, ha pedig Magyarország csatlakozik a támadáshoz, akkor számolnia kell a hadüzenettel. Teleki Pál április 2-áról 3-ára virradóra öngyilkos lett, helyére Bárdossy László lépett. Április 6-án magyar területről is megindult a német támadás. Április 7-én Anglia megszakította a diplomáciai viszonyt. Április 10-én kikiáltották az önálló Horvát Köztársasá
