Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
6 KILÁTÓ elutazni!Az élet elől nem lehet Vagy mégis? „1942 és 1945 között... ismerkedtem meg Libik Györggyel... Különösen Budapest ostroma alatt, 1944-45 idején fejlődött ki együttműködésünk. Ez idő tájt gyakran követségi sofőrnek álcázva, nyilvánvaló életveszélyt vállalva volt úgy Raoul Wallenbergnek mint nekem segítségére, amikor követségünk svéd védlevéllel ellátott üldözötteket mentett meg a deportálástól.” (Per Anger: Előszó Georg Libik Üzenet a lesiklásból című önéletírásához.) „Dicsekvő és rendetlen adathalmaz” - így minősíti Libik György Svédországban éppen tíz esztendeje magyarul megjelent művét. Igaz, ami igaz: szerénységgel nemigen lehetne megvádolni a szerzőt. És nem csak azért, mert a népmesék harmadik és legkisebb fiújához hasonlóan mindenkinek túljár az eszén és mindig győzedelmeskedik, vagy mert elejétől végig ő áll a történések középpontjában. Mindez egy önéletírásban természetes. De Libik - aki a történet kezdetén, 1942-ben mindössze 23 éves - olyan személyiségekkel találkozik, mint Aragon és Donáth Ferenc, Balázs Béla és Gerő Ernő, Bölöni György és Károlyi Mihály, Déry Tibor és Kéthly Anna, Major Tamás és Nagy Imre, Szabó Dezső és Péter Gábor - és ők csak néhány a sok közül -, akik azonban csupán sebtiben fölrakott körvonalakkal, elmosódó arcvonásokkal szerepelnek ebben - az 1942-től 1957-ig tartó időszakot ábrázoló - a „Nagy Magyar Körképében. Pedig ha könyvében magamagát állítja is központba, Libik György mégsem egocentrikus. Tucatnyi, sőt még több üldözöttet (az imént fölsoroltak közül is többeket) élete kockáztatásával rejtegetett, mégpedig nem azért, hogy majdan jutalmat nyerjen érte, vagy hogy később eldicsekedjék vele. Akkor hát mi a magyarázat? Azt hiszem, nem véletlen, hogy amikor megkérdeztem tőle: mi volt az, ami az életét döntően meghatározta, gondolkodás nélkül így válaszolt:- A sízés! És csak ezután következett a Szent-Györgyi Alberttal és leányával, Nellyvel való találkozás, a háború, édesanyja öngyilkossága, az ötvenhatos forradalom és a „pucolás” Svédországba.- Miért éppen a síelést tetted az első helyre? - faggattam.- Mert számomra a sízés jelentette a szabadságot, a függetlenséget. Azért versenyeztem, hogy jól megtanuljak sízni, de arra is szükségem volt, hogy beletartozzam egy közösségbe, s ez a közösség volt számomra a Csapat.- Miért éppen ezt a sportágat választottad?- Mert a sízésnél a hegy az „ellenség”, azt kell legyőznöm, nem pedig egy másik embert, mint az ökölvívásnál vagy az úszásnál. És a mi teljesítményünket nem valamiféle szavazás döntötte el, hanem a végtelenül objektív stopperóra! Megismerkedés Szent-Györgyiékkel A síelő pedig, lesiklás közben, csak elsuhan a fák mellett. Suhángok vagy óriásfenyők - egyre megy. Hiába kérded tőle, milyen volt a fa koronája, kérgének mintázata, aligha fog válaszolni. A síelő szemlélete már csak ilyen. Talán ezért nem rajzol Libik György könyvében részletesebben kidolgozott portrét apósáról, Szent-Györgyi Albertról sem. I9.T7: A Szent-Györgyi család
