Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-12-01 / 12. szám

Mint egy hatalmas felkiáltójel: Varga Béla 89 évesen is szálegyenes, arcáról pedig a derű nem tűnik el egyetlen pillanatra sem. Átölel, mintha csak tegnap váltunk volna el egymástól, és betessékel bogiári otthonába.

Ezt a plébániát - a templommal együtt - ő építtette még 1930-ban. Hiába ajánlott fel a veszprémi püspök egy kanonoki házat, a kormány hasonlóképpen egy másikat, ő ragaszkodott a szerény otthonhoz.- Elnök úr! - kezdeném, de szépen kér:- Szólíts Béla bácsinak, mindenkitől ezt szoktam meg.

Azért meglep ez a szerénység, észreveszi, bátorít: -Te, én már felszentelt pap voltam, amikor méltóságos úrnak szólítottam Gaál Gasztont.- Méltóságosnak?- Az járt neki, hiszen korábban a parlament elnöke volt. De én, szegény parasztfiú, roppant gátlásos voltam. Akkor adta a paulownia-magot, hogy feloldjon. - „Ez majd téged is mindig visszavár” - mondta.

A fa hatvanéves. Negyvennégy évig nem láthatta gazdáját; tizenöt évesen hagyta magára. Az udvaron pedig szerteszét új hajtások.

Varga Béla még elmondja: a paulownia császárfa. Kelet-Azsiából származik. Nagy, kékeslila virágáért tenyésztett díszfa. I. Pál orosz cár nevezte el leányáról, Anna Pavlovnáról.- Gaszton bátyámnak köszönhetek majdnem mindent. A balatonboglári középpirtokos 1929-ben elhaAz Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésén, 1945. szeptember 4-én.

Balról jobbra: Tildy Zoltán miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Dobi István miniszterelnök-helyettesek (Tildy mögött Varga Béla)

Ezt a portrét a kor leghíresebb fotósa,

Escher Károly készítette, még 1938. február 15-én

tározta: pártot alapít. Engem is hívott, beléptem. A szegények, a föld nélküliek pártja lett a kisgazdapárt. Földosztást akartunk.

Szüleim parasztemberek voltak. Édesanyám roppant parasztasszony. Okosan nevelt bennünket testvéreimmel, még akkor is, amikor apám Amerikában járt. Megélhetést keresni. A „hárommillió koldus” országából sokan próbálkoztak akkor. A Rábca évről évre elöntötte a földünket. Nemcsak a termésünket tette tönkre, hanem a föld termőképességét is.

Azért lettem kisgazdapárti, hogy a földieimnek, a börcsieiknek is segíthessek. Hogy mindenki kapjon legalább két-három hold földet, amit megművelhet. Még a templomban is emellett prédikáltam.

Sohasem gondoltam, hogy belekeveredhetek a politikába. Nem szerettem a közszereplést. De muszáj volt. A szükség tette. Ahogy a templom sem épülhetett volna fel Gaál Gaszton nélkül, a kisgazdapárt sem születik meg. Ennek a korszaknak a legnagyszerűbb alakja: a magyar parasztság megsegítését tartotta a legfontosabbnak. Sajnos, 1932-ben hirtelen meghalt.

Megválasztottak a párt alelnökének, majd 1939- ben országgyűlési képviselőnek. De még akkor is hazajártam vasárnaponként prédikálni. És újra meg újra előhozakodtam a földosztással.