Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
MŰVÉSZPORTRÉ Kevés hasonló pillanatot ismer a magyar színháztörténet. Amikor egy színházi esten részt vesz az államfő és a miniszterelnök, s természetesen a hazai szellemi-művészeti élet színe-java, a külügy- és a kultuszminiszter. „Szülőföldemen” című műsorával - harmincöt esztendei távoliét után - Szörényi Éva hazaérkezett a pesti Nemzeti színpadára. Volt Tünde és Éva, Melinda és Titánia, Desdemona és Cordélia. 1936-tól 1956-ig a Nemzeti Színház ünnepelt, vezető színésze. 1956 őszén - Bessenyei Ferenccel - a színház Forradalmi Bizottságának társelnöke. A szabadságharc bukása után - férjével, Örményi István mérnökkel és három gyermekével - az Egyesült Államokba menekült. A színjátszást angolul és magyarul is folytatta, ám kinti pályájáról itthon keveset tudunk, hiszen a Kádár-rendszerben a nevét sem volt szabad leírni. Az Amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke lett. Megfogadta, hogy addig nem tér haza, amíg szülőföldjén idegen csapatok tartózkodnak. És 1991. szeptember 7-én újra színpadra lépett a Nemzetiben. „Szülőföldemen” című irodalmi estje A túloldalon: harmincöt év után újra a pesti Nemzeti Színház öltözőjében Szörényi Éva gyermekeivel, unokáival a Parlamentben, kitüntetése alkalmából (1991. szeptember 6.) bámulatra méltó művészi és szellemi teljesítményt jelentett. Három órán keresztül magyar klasszikusok verseit mondta. Tanítani való kiejtéssel, bársonyos hangon, szuggesztíven. Megríkatott és nevettetett milliókat. Méltóságteljes és humoros, „méregből, mézből összeszűrt” énjével az egész ország megismerkedhetett, hiszen az estet a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.- Köszönöm a Jóistennek, hogy megérhettem ezt a napot, életem legszebb pillanatát! - mondta a végén, a szűnni nem akaró vastapsot egy pillanatra nagy nehezen megszakítva. * Szálláshelyén, egy csöndes, budai panzióban beszélgettünk. Éppen a Farkasréti temetőből érkezett, ahol meglátogatta a feledhetetlen pályatársak sírjait. Szomorúan mesélte, hogy Tímár Józsefét mennyire elhanyagoltnak találta. A szokásos színésznői allűrök - gesztusok, affektálások - teljesen hiányoznak viselkedéséből. Szerény és közvetlen. Természetessége szeretetet áraszt.- Minek tulajdonítja hazánk vezető személyiségeinek ön iránt tanúsított kivételes érdeklődését? Civil kép a harmincas FOTÓ: évekből INKEY TIBOR- Gondolom, azt a munkámat ismerik el, amelyet harmincöt év alatt a magyar kultúra érdekében végeztem az emigrációban.- Hogyan emlékezik viszsza 1956 őszére?- Azokban az októberi napokban a Nemzeti előcsarnokában összegyűlt a társulat. A csepeliek már létrehozták a forradalmi sztrájkbizottságokat, a színészszakszervezet javasolta, hogy mi is válasszuk meg a vezetőségünket a Forradalmi Bizottságba. Ott volt Major Tamás igazgató és a kommunista pártvezetőség is: semmi bántódásuk nem esett. A társulat többsége az én nevemet kiabálták. Gyermekkorom óta ismertek, hiszen engem a Nemzeti Színház nevelt felnőtté, emberré. Gyávaság lett volna, ha éppen akkor nem vállalom a megtisztelő feladatot. A szabadságharc eltiprása után ezért kellett elmenekülnünk. Nem is magam miatt, hanem három fiam jövője érdekében. A bátyám gyermekét - aki itthon színjelesen érettségizett - mint osztályidegent nem vették föl az egyetemre. Engem pedig távollétemben háromévi börtönre ítéltek.- Gyermekei beszélnek magyarul?-Természetesen. Minden magyar szülőnek kötelessé-
