Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-10-01 / 10. szám

arra törekszik, hogy - Máthé Tibor kamerá­ja előtt - megmutas­sa, mitől, miért lettek olyanok, amilyenek. A lét peremére taszí­tottak, a perspektívát­­lanságban élők itt jár­nak közöttünk. Nem lehet becsukott szem­mel keresztülmenni egy aluljárón, s nem észrevenni a szakadt, „szipózó” fiatalok csoportját. Mégis el­gondolkodtató, hogy 1991-ben miért éppen ezek a deviáns fia­talok a szereplői egy mai magyar filmnek. Hiszen lehetne mozit forgatni a gimnazis­tákról, a fiatal de­mokratákról stb. Ró­zsa János bizonyára tisztában volt azzal, hogy új filmjére nem tódul majd a közön­ség, nem fog kassza­rekordot dönteni. Ép­pen ezért tisztességes vállalkozás a Fél­álom: kellemetlen, kényelmetlen, de igaz, őszinte film. TARJÁN VERA Kiállításokról - sorokban Babaház, honvéd egyenruhák Erődítési munkát végző honvédek a II. világháború­ban : egy jellegzetes fotó az emlékkiállításról Szentendrére annyi minden hívogat. Mú­zeumok, képtárak, de maga a város is olyan, mint egy ék­szerdoboz. Most egy­­gyel több a látvá­nyosság, amiért érde­mes ebbe a hangula­tos kisvárosba kiruc­canni. A Sas utca 18. számú házban meg­nyílt dr. Kovács Já­­nosné Babaháza. Ma­rika néni különös szenvedéllyel babá­kat gyűjtött a saját örömére és a mi gyö­nyörűségünkre. Mert ezek a babák nem giccsesek, hanem szé­pek. Mi több, értéke­sek is. Egy kicsit a történelem emlékei­ként megmutatják nagyanyáink század eleji játékszereit, szü­léink húszas, harmin­cas, negyvenes évei­nek kedvenceit. Van itt babaklinika, baba­­játékszoba, de még babakonyha is. (A Babaház keddtől va­sárnapig 10-től 17 óráig várja az érdek­lődőket.) * A Hadtörténeti Múzeumban év végé­ig látható „A magyar királyi honvédség egyenruhái 1919— 1945” című kiállítás. Bizonyára élnek még nagyapáink között olyanok, akik ilyen mundérokban teljesí­tettek szolgálatot, a fiatalabbak pedig nem csak a filmekben és a színpadokon lát­hatják, milyen egyen­ruhát viseltek a két háború között a tá­bornokok, a csend­őrök, a honvédek. Azért is érdekes ez a viselettörténeti bemu­tató, mert ennek a kornak a hadseregét az elmúlt négy évti­zedben agyonhallgat­ták, s ilyen bőséges körképet erről az idő­szakról első ízben tár­nak a nagyközönség elé. A tárlókban fel­sorakoztatott egyen­ruhák között helyet kaptak a kor szelle­miségét idéző társasá­gi öltözetek, hadi, azaz tábori ruházatok is. Külön érdekesség a tábornagy József főherceg tábori sap­kája, valamint a tisz­tek úgynevezett Lo­­hengrin-sisakja. A katonaélet elenged­hetetlen kellékei, így például a különféle kitüntetések, jelvé­nyek, díszzászlók is helyet kaptak a tárla­ton. Láthatók neves festők tiszti portréi, jellegzetes katona­fényképek a táborno­kokról és a bakákról egyaránt. A Pető Alapítvány támogatására Művészek a mozgássérült gyermekekért Nagy sikerű kon­cert színhelye volt a Budapest Sportcsar­nok. A magyar pop- és rockzene kiválósá­gai mellett több ran­gos külföldi együttes és szólóénekes, köz­tük néhány világsztár is közreműködött. A koncert, vala­mint a róla készült film és hanglemez be­vételét a Nemzetközi Pető András Alapít­vány javára ajánlot­ták fel, amelyet 1988- ban hozott létre a ma­gyar kormány. A fő cél a mozgássérült gyermekek gyógyítá­sa, melynek forradal­mian új és eredmé­nyes módszerét dr. Pető András dolgozta ki. A módszer alapel­ve az, hogy a pedagó­gus a veleszületetten mozgássérült gyere­kek akaratára építve éri el, hogy mozgásuk koordinációja oly mértékben javuljon, ami lehetővé teszi a beilleszkedést az egészséges emberek társadalmába. Dr. Pető András 1967- ben bekövetkezett ha­lála után munkatár­sai és tanítványai folytatták a Pető­­módszer alkalmazá­sát. Eredményeikre méltán figyelt fel az egész világ. Az inté­zetbe 1-5 éves kor kö­zött bekerült gyerme­kek nyolcvan százalé­kánál jelentős a javu­lás, és felnőtt bete­geknél is mutatkozik eredmény. Az úgynevezett Pe­tő Konduktív Nevelé­si Rendszer iránt az utóbbi években kül­földön is ugrásszerű­en megnőtt az érdek­lődés. Az alapítvány­hoz elsőként Nagy- Britannia kormánya csatlakozott, és vár­ható, hogy más orszá­gok kormányai, vala­mint humanitárius szervezetei is követik a brit példát. A tervek szerint 1993-ben adják át az új budapesti Nemzet­közi Pető Intézetet, amely lehetőséget ad a külföldről érkező beteg gyermekek gyó­gyítására és külföldi konduktorok képzé­sére. Ehhez adott jelen­tős segítséget a német Artag Promotion a „Give me a Chance” nevű segélykoncert megszervezésével. Landwehr Klára, a cég Münchenben élő magyar tulajdonosa szívügyének tekinti a gyermekek sorsát. Az ő nevéhez fűződik azoknak a koncertek­nek a megszervezése is, amelyeknek bevé­teléből a már azóta felépült magyarorszá­gi S.O.S.-gyermekfa­­lut támogatták. A Budapest Sport­csarnok közönsége remekül érezte ma­gát. A népes külföldi szereplőgárdából Billy Prestont és He­len Schneidert, a két világsztárt említem. Ősszel a koncertfil­met a világ számos országában sok-sok tv-állomás sugározza majd, a lemezt is bi­zonyára sokan meg­veszik; így válik tel­jessé a Pető András Alapítványt gyarapí­tó bevétel. POÓR PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents