Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
Pusztinai tánccsoport Csángó fesztivál A Bákó megyei Külsőrekecsinben tartották azt a hagyományőrző kulturális találkozót, amely rendkívüliségével mérföldkő lehet. A lécpedi és a pusztinai találkozók után ez volt az első, ahol magyarországi táncosok és vendégzenészek is szerepeltek és zavartalanul elő is adhatták műsorukat. Remek példája ez a minisztériumok, hivatalos szervek nélküli természetes, meleg, emberi viszonyokra épülő kulturális kapcsolatoknak, amelyek mindig életképesek és őszinték. A magyarországi szereplők maguk bérelte Ikarus autóbusszal érkeztek meg június 7-én a hetek óta eső áztatta, eldugott moldvai csángó magyar faluba. A rendkívül rossz idő lehetetlenné tette, hogy a fesztivált szabadban tartsák meg, így a szereplők és a nézők a kicsiny, kopott moziterembe zsúfolódtak össze a vasárnapi mise után. Délután két órakor a lujzikalugari leányok és asszonyok díszes csoportja kezdte meg a műsort Csernyik Marika néni vezetésével. Gyönyörű guzsalyas dalokat énekeltek. Nagy sikerrel fogadott műsoruk után következtek a magyarországiak. A terem zsúfolásig megtelt, négyszáz csillogó szemű fiatal és magyar szóra, zenére kíváncsi öreg várta izgatottan a távoli rokonok műsorát. Az ablakmélyedésekben csokorban ültek a hallgatók, többen a zuhogó esőben az udvaron rekedtek, de hallgatni akarták a magyarok zenéjét. A helyiek öröme és csodálkozása kísérte műsorukat. Több évtizede nem volt ennyi magyar büntetlenül és így Külsőrekecsinben! A 300 ezer moldvai katolikus közül ez a kicsi falu most átélte és éltetni is fogja a magyarsághoz tartozás élményét. Rá kell döbbennünk: nemcsak erdélyi magyarságban, de romániai magyarságban kell gondolkoznunk. A hagyományőrző találkozót a vendéglátók leánycsoportjának produkciója zárta. Előbb a 6-10 éveseket összetartó kislánycsoport énekeiben, majd a nagyleányok táncaiban és dalaiban gyönyörködött a közönség. Rövid szünet után Boka Gábor „Lopótök” színháza Petőfi: A helység kalapácsa című művét adta elő, majd a vacsora után hajnalig tartó bál következett. Kép és szöveg: GOMA GERGELY Szülőföldjén kapott szobrot Kriza János Végre ezen a nyáron Nagyajtán is szobrot kapott a költő-püspök, néprajzkutató-pap, a Vadrózsák szerkesztő-kiadója. A szoboravató ünnepségen a szülőfalu népén kívül nagyszámú erdővidéki ember vett részt, felkeresték a nagyközséget a szomszédos megyék magyar kulturális közösségeinek képviselői is, de hazalátogatott az esemény hírére és a nagyajtai Kriza János Közművelődési Egyesület hívására igen sok, a vidék-Magyar könyvesek a szomszédos országokból A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) amint erre a legkisebb lehetősége adódott - könyvadományaival segítségére sietett a határainkon kívül élő magyaroknak. Úgy gondolkoztak, hogy mivel Magyarországon a könyvkereskedelmi és kiadói képzéssel csak ők foglalkoznak, feladataik közé kell tartozzon a magyarlakta nemzetiségi területek szakemberképzése is. A MKKE felhívására a romániai Kriterion, a csehszlovákiai Madách és a jugoszláviai Fórum könyvkiadó örömmel fogadta a szakmai továbbképzés lehetőségét. Az 1990-91-es tanévben három, egyenként huszonöt fős csoport számára szerveztek szakmai vizsgával záruló kurzuso-
