Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 59 lom zajlik, Lengyelországban az utolsó előtti nemesi felkelés megy végbe a lengyel állam maradékainak megmentése céljából. A hősies küzdelmet orosz túlerő fojtja vérbe, ukrán és lengyel parasztok lázadása idézi a francia forradalom 1789-i és 1793-i nagy félelmeit. Ráadásul ezek a középkori indulatokat hozó parasztmozgalmak Északkelet-Magyarországra is kiterjednek. Az 1831- es kolerafelkelés idején hét vármegye visszhangzik a magyar urak gyűlöletétől, a szláv kölcsönösség eszméitől. A rendi országgyűlés a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a népképviselet gondolatának fokozatos kimunkálásával, Wesselényi a „Szózat” megírásával felel. Herdernek arra a még 1791-ben írott jóslatára figyelmeztet, hogy a társtalan és természetes utódlás nélküli magyarságot a nemzethalál veszélye fenyegeti a társadalmi megbékélés hiányában. Erre intenek a költők is, kiknek legkülönbike, Kölcsey a haza és haladás fogalmának öszszekapcsolásával fejti ki a reformkor programját. Széchenyi eközben gyakorlati példák sokaságával mutatja be, miként képzeli mindazt, minek elméleti alapvetését költőbarátai - Döbrentei, Helmeczy, Kisfaludy - segítségével 1830 és 1832 között oly kitűnő magyarsággal elmagyarázta. Belefog a magyar nyelv megjavításába. A mattot bágyadtnak, a fejlődést csinosodásnak mondja, kijelenti és példázza, hogy a -ból -bői ragok helyesen -bul -bűinek hangzanak. Angol mintára bevezeti a magyar nyelvbe az ön megszólítást, kiiktatván ezáltal a kendtől a nagyméltóságodig terjedő megszólításbeli akadályokat. A földrajzi és társadalmi érintkezés akadályainak lerombolása egyenesen szívügye. Ezért kíván állandó kőhidat Pest és Buda között, ezért dolgozik az Al- Duna és a Tisza szabályozásán, a gőzhajózás és a vasúthálózat kiépítésén. Közlekedést kíván minden téren, földrajzi távolságok és rendi különbségek áthidalásával. Gyakorlati tettekben megnyilatkozó elméleti rendszerének első nyilvános kifejtésére alapműveinek megjelenése után egy évti-S/.échenyi István (K. Eybl litográfiája 1842-1 Hitel, Világ, Stádium Éppen ezért is igen nagy feltűnést keltett első nyilvános fellépése a pozsonyi országgyűlés 1825. november 4-i ülésén, amikor birtokszomszédjának, Felsőbüki Nagy Pálnak javaslatához csatlakozva egyévi jövedelmét ajánlotta fel a magyar nyelv és tudomány ápolására hivatott társaság, az Akadémia céljaira. Nagylelkű ajánlata tört magyarsággal hangzott el, mire azonban a Hitel is megjelent, senki sem akadt a hazában Dessewffyn kívül, aki kétségbe vonta volna, hogy a századforduló körüli bői) nemzeti, nyelvi és kulturális mozgalmaknak méltó folytatója van. A nemesi gazdálkodás lehetetlenné válásán kesergő Kazinczy is úgy érezte, hogy alkalmas utódnak adhatja át a stafétabotot, mivel Széchenyi sem egyszerűen a magyar puszta felvirágoztatásán hanem a magyarság erkölcsi felemelkedésén fáradozott, amikor első nyomtatásban megjelenő művét a hon „szebblelkű hölgyeinek” ajánlotta az apák, férjek és fiák megmagyarosodása céljából. A „Hitel”, „Világ” és „Stádium” évköre világrengető itthon, és világrengető Európában is. Franciaországban újabb forrada-
