Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Világtalálkozó 2000-ben Szépen magyarul, szépen emberül Egy szenvedélyes, megszállott pedagógus, Kállai Eszter anyanyelvi, humanista mozgalmat indított az újpalotai Árendás közi általános iskolából. A „Szépen magyarul, szépen emberül” elnevezésű mozgalom az anyanyelv iránti felelősség és az önbecsülés igényének felébresztését tűzte zászlajára, ezért minden évben a költészet napja utáni hét péntekén ünnepük születésnapjukat, rendezik meg programjaikat.- Idézeteket gyűjtök, szép régi mondásokat - vallja Kállai Eszter. - A legkedvesebbeket mindig magamnál hordom, továbbmásolom. íme az egyik, Illyéstől: „Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadnia. ” A mozgalom országossá terebélyesedett, jelszavaik is egyre gyarapodtak: „Tiszta szó! Tiszta víz! Tiszta ég!”, „Mosolyogni szó nélkül is lehet!” Kállai Eszter közben újabb nagyszabású feladatokat tűzött maga elé, megalkotta a mozgalom afféle „tízéves tervét”, amelyben az eszperantó nyelv elsajátítása éppúgy szerepel, mint a közös ünneplés a nagyvilág magyarságával 2000. április 21-én illetve augusztus 20-án. Egyik ausztráliai követőjük,- Merre tart a magyar színház? - gyakorta föltesszük a kérdést, s a válasz nem a legrózsásabb. Hiányoznak a magyar ősbemutatók; egyre több a húszas-harmincas évek sokszor jogosan feledésbe merült darabocskáinak bemutatása. Az elmuft színiévad különösen gazdag Csepelyi Rudolf (13 Gerald St. Nunawadig 3131) így ír a Melbourne-ben megtartott anyanyelvi ünnepről:- A kevesek, akik még beszélik drága nyelvünket, csak hősiesen kínlódnak egy-egy verssel. Az emigráció kegyetlen törvénye nem kerülhető el: az anyanyelv töredékes lesz és elporlik a harmadik generációban, bárhogy is őrizzük. Azért csak teszszük a dolgunkat, mi, őrzők, és öröm volt látni, hogyan csüggtek a hallgatók nyelvünk ünnepi szépségein. A „Szépen magyarul, szépen emberül” mozgalomhoz a következő címen lehet csatlakozni: 1064 Budapest, Rudas László u. 79. Végezetül hadd idézzünk még egy gondolatot Kállai Eszter gyűjteményéből. Kossuthtól való:-„Legtöbb félreértés a világon az értelmezetlen szavakból eredett.” B. Á. volt efféle válogatásban. Közülük kettő pontosan mutatja a vállalt, de nem nagyon elfogadható utat. Györgyike úgy istenigazából szerelmes. Ez nem is lenne baj esküvője hajnalán, hacsak úgy nem, hogy nem a leendő férjért, a gazdag porcelángyárosért rajong, hanem az ifjú színinövendékért, aki nem rest utánamenni a híresneves Bécsbe, hogy ott még egyszer, utoljára, a szállodában... Micsoda szeméremsértő bátorság! Piha! - mondogathatták egymásnak egykoron a Vígszínház igen tisztelt édesmamái és leányai. De hát akkor 1912- tőt írtak. Azóta eltelt majd’ nyolcvan esztendő. S Györgyike aligha tehet úgy, mintha ugyanaz lenne. Szomory édes-bús vígjátékát, a Györgyike, drága gyermek címűt ugyanúgy eljátszani, mint annak idején, aligha lehetséges. S ha lehetséges, aligha érdemes. Hiába a förgeteges Pap Vera a „Györgyike, drága játék, ami egyébként nem is Szomory sajátja. Hiába a harsány szerepformálás, amely ugyancsak idegen Szomorytól. A Pesti Színházat ellepi a darabról áradó por. Persze nem is arról van szó, hogy aktualizálnia kellett volna a rendező Tordy Gézának a komédiát. Csak arról, hogy végig kellett volna gondolnia, mit is akar vele, miért is rendezi meg. S akkor, csakis akkor kiderült volna, egyáltalán be kell-e mutatni, Pap Verával a címszerepben, Szomory játékát. Másként, de nem kevésbé balul ütött ki a szolnoki Szigligeti Színház Liliomfi bemutatója. A színházavató premierként beharangozott Szigligeti Ede-előadást méltán kísérte különleges várakozás. Végre újjáépült Szolnok színháza! S az első produkció rendezője Taub János, főszerepeit gyermek" címszerepében FOTÓ: MTI ÉS KONCZ ZSUZSA különleges elképzelés szerint Garas Dezső (Liliomfi) és Törőcsik Mari (Szellemfi) játssza. Mivel is lehetne egy színházat avatni, mint a színészet dicséretével, a színészetbe vetett hit bizalmával. Mert akárhogy is szerelmi históriácska Szigligetié, azért egy pillanatig sem tagadható: minden lehelletében a színészetről szól. Talán ez az oka annak, hogy Taub túlságosan is maira, ideszólóra akarta rendezni a vígjátékot, s közben, sok kacagtató és jól komponált eleme ellenére is, kimódolt lett. A kukából, kukába mondott Hamlet-monológ groteszk fintora mindannyiunkhoz szól: íme, itt a színház, vigyétek, ha kell. Ha kell. RÓNA KATALIN Színházi körkép Györgyike és Liliomfi
