Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 lakásokból áll, a családok általában 3-4 fősek. Alacsony a lakásmobilitás, tehát az életpálya elején megszerzett lakást az ifjú házasok a gyerek(ek) megszületése után nem cserélik nagyobbra, majd a felnőtt gyerek(ek) távozásával továbbra is a régi lakásban élnek a közben nagyszülőkké vált szülők. A családokon végigtekintve láthatjuk, hogy a jövedelem növekedésével igen gyors ütemben nőnek a megtakarítások. A megtakarítás a legeslegnagyqbb luxuscikk. Általában megfigyelt tény - mutat rá a cikkíró hogy a gazdag emberek többet takarítanak meg, mint a szegények, nem„Elszalasztott lehetőségek” címmel a Svájcban élő Ditróy-Huszár Zsolt írását közli a független, politikai és művelődési szemle.- Mikor lesz hajlandó belátni a román vezető réteg azt, hogy bizony meg kell adni az árát, ha népük felemelkedését biztosítani akarják? - teszi fel a kérdést a szerző, kinek véleménye szerint a monolitikus pártállamot (gyökereiben) nem érintették az 1989. decemberi változások. Nem, mert úgy a parlamenti képviselők nagy része, mint az államigazgatás vezetői egy átfestett cégtábla, a „Nemzeti Megmentési Front” mögött megbúvó régi nomenklatúra embereiből verbuválódott. A hírhedt Securitate változatlanul állam az államban, ma is több mint 400 ezer aktív taggal! Az Erdélyi Magyarság írása ezután az „új” román diplomácia eredményeit veszi számba. Magyarországnak az Európa Tanácsba rendes tagként történt felvételét követően (1990. november csak abszolút értelemben, hanem jövedelmük százalékában kifejezve is. A nagyon szegények egyáltalán nem képesek megtakarításokra. Ehelyett negatív megtakarításuk van, azaz minden évben többet költenek, mint amennyit keresnek, a különbséget eladósodás révén, vagy a korábban felhalmozott megtakarításaik felhasználásával fedezik. A megtakarítások jellege a család lakóhelye szerint is eltérő lehet. Például a községekben élő, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások a mezőgazdasági munka és termelés ciklikussága miatt időben szakaszosan tudnak megtakarítani. 6.) Románia mindent latba vetett annak érdekében, hogy legalább megfigyelői státust sikerüljön szereznie. Az elmúlt év novemberében az Európa Tanács küldöttsége Romániába látogatott. Az RMDSZ egyes vezetőségi tagjainak strasbourgi semmitmondó szereplése után most másodszor is megadatott az alkalom arra, hogy a magyar népcsoport jogfosztottságát ismertessék és annak nemzetközi garanciák védelmében történő orvoslását követeljék. A cikkíró vitatható, ám mégis elgondolkodtató vélekedése szerint az RMDSZ Strasbourgba utazott tagjainak egy biankó (kitöltetlen) csekk volt a kezében. Az árát, Romániának az Európa Tanács-beli megfigyelői státusának feltételeként, maguk írhatták volna rá. Végül is Románia megkapta a megfigyelői státust - az RMDSZ támogatásának is köszönhetően. Ugyanazon a napon, amikor Románia betette lábát az Európa Tanács előszobájába, Petre Roman az erdélyi magyarság szabadságjogairól szónokolt, s ugyané’ napon gyakorlatilag harmadára csökkentették a bukaresti televízió magyar adásának időtartamát. A vajdasági magyar értelmiség felelőssége Az Eszéken megjelenő Horvátországi Magyarok Szövetségének hetilapja, a Magyar Képes Újság Dudás Károly íróval, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnökségi tagjával közöl interjút. A másfél éve fennálló VMDK nyolc képviselőt tudott bejuttatni a szerb parlamentbe; nagyszabású rendezvényük volt a második kongresszus. Dudás Károly vallja, ha az ember tisztességesen akarja vállalni a közösség, a vajdasági magyarok sorsát, gondjait, akkor csak azt teheti, amit ő és többi társa, vagyis mindent félretéve vállalni a közösségért való harcot.- Ha a vajdasági értelmiség nem teszi magáévá a gazdaszellemet - hangsúlyozza az író akkor fölöslegesen lett értelmiségivé. Korábban az értelmiség hagyta magát az orránál fogva vezetni, meglapult és felső parancsra cselekedett. Legfájdalmasabb gondjuk az oktatás kérdése. A VMDK minden erővel és eszközzel ezért küzd. A tudatos aknamunka következtében tízévenként negyvenezerrel vannak kevesebben, sorra csukják be az iskolákat. A magyarság több mint négy évtizedig viselte magán a bélyeget, hogy bűnös nép. Dudás Károlyék dokumentumfilmet készítettek arról, mi történt 1944 őszén, 1945 legelején. Alig van magyar család a Vajdaságban, amelyik ne gyászolna valakit. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a parti-Saasto'uSn »»fe Ha ez így folytatódik - fejeződik be a cikk -, nem kell még egyszer hetven év ahhoz, hogy a románok az erdélyi magyarságot teljesen felszámolják. MAGYAR KÉPES ÚJSÁG zánok és a felfegyverzett polgárok tetteiről Tito és közvetlen munkatársai tudtak. Fontos volt mindezt nyilvánosságra hozni, rendezni. Az interjúból azt is megtudjuk, hogy a készülő új oktatási törvény elképesztő dolgokat tartalmaz. A kisebbség beolvasztása most már egyértelműen kormányprogrammá vált. A nemzetiségeket diszkriminálja az is, hogy csak a pravoszláv egyház vagyonát hajlandó visszaszolgáltatni az állam. Sok iskolájuk volt egyházi tulajdonban. Ha azokat visszakaphatnák, kivédhető lenne az állami szellemi terror. A kisebbségi jogok sárba tiprása az is, hogy csak szerb nyelvű magániskola nyílhat. A VMDK felhívást tett közzé, oktatásügyben szeretné mozgósítani a vajdasági értelmiséget, az iskoláztatás ügye sorskérdés. Az interjú végén Dudás Károly irodalmi terveiről, lokálpatriotizmusáról olvashatunk. Egy érzékeny íróember számára ez a korszak roppant izgalmas, gyűlnek a regény- és drámatémák.- Úgy érzem, írónak számítok - olvassuk a befejező sorokban hisz négy könyvem megjelent, de hát föl kell mérni, hogy hol tudunk a közösségnek nagyobb hasznára lenni, és azt csinálni. Fájlalom, hogy a korábbi évtizedekben a korábbi vajdasági magyar irodalom nem vállalta föl a sorsközösség gondjait, nyilvánvalóan a katasztrofális fogyatkozáshoz ez is hozzájárult.
