Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Habsburg Ottó- *.--------T—*. interjú MAGYAR FORUM „Hét nyelven beszél” címmel Habsburg Ottóval készült interjút közöl a Magyai Fórum című közéleti hetilap. A Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament tagja és az Európa Parlament Magyar Delegációjának vezetője - aki hét nyelven beszél - egyebek mellett édesapjára, IV. Károlyra emlékezik, aki 1921-ben kétszer megkísérelte, hogy visszakerüljön a magyar trónra.- Az én körülményeim és adottságaim mások voltak, mint édesapámnak - mondja a politikus. - Nekem elsősorban az volt a fontos, hogy Magyarország szabad legyen. Sokat dolgoztam ezért. A második világháború alatt Eckhardt Tiborral, Washingtonban szerettük volna átsegíteni Magyarországot a szövetségesek oldalára. A háború alatt mindvégig kapcsolatban voltunk a magyar kormánnyal. A Magyar írószövetség újrainduló lapjában, a kéthetente megjelenő „irodalmi újság”-ban a megbízott főszerkesztő, Pályi András beszélget Göncz Árpád íróval, köztársasági elnökkel. Az interjúban az ellenzéki íróból lett politikus vall hatalom és művészet mai, bonyolult viszonyáról. Göncz Árpád köztársasági elnök megítélése szerint nehéz lenne elképzelni, hogy bárki szellemi ember ellenzéki volna magával a változással szemben. Ha ellenzéki, ha kritikusan szemléli, ami történik, úgy inkább a változás módját, ütemét, jellegét bírálja. Ugyanakkor az író bizonyos távlatból tekint Horthy Miklósról Habsburg Ottó elmondja a beszélgetésben, hogy nem voltak jó kapcsolatban, hiszen Horthyt sokat emlegetett hűsége a dinasztia iránt nem akadályozta meg abban, hogy kétszer is eltávolítsa az országból IV. Károlyt, amikor a király megkísérelte a magyar trón visszaszerzését. De elvben mindent megtett, hogy segítsen Horthynak, amíg ez a magyar nemzet érdekét szolgálta. A jövőről szólva hangsúlyozza:- Még az 1991-es év vége előtt - remélhetőleg - aláírjuk a társulási szerződést, amely első lépés a teljes tagság elnyerése ügyében. 1993 januárjától kezdődnek a tagsági tárgyalások. Van olyan reményem, hogy már 1994-ben az Európa Parlamentben magyar képviselőt is lehet választani. a mára is, a történelemre is, a hatalom mechanizmusára is:-Az író, aki immár a hatalom sáncain belülre került, eleve „elárulja” írói mivoltát. Annak ellenére, hogy nem kell szükségszerűen elszakadnia írói szemléletmódjától, világképétől. Inkább az írói technikától szakad el. A lelkiismeretem azonban végül is nem rossz - mondja Göncz Árpád -, mert ha elárultam valakit, akkor is csak magamat, a saját íróságomat, de jobb, ha így fogalmazok: odaadtam írói mivoltomat egy másik szolgálatért - remélem, csupán átmenetileg. Arról, hogy számos író vállalt közéleti funkciót, így vélekedik a Magyar Napló interjúalanya:- Általános írói érték- és szerepválság tanúi vagyunk. Nálunk az írók hagyományosan mindig közéleti szerepet is betöltötték, s most úgy látszik, jelentős részüknek a közéleti küldetés saját írói mivoltuknál is fontosabb. Végső soron az egész korábbi gyakorlatunk kérdésessé vált, hisz megszoktuk, hogy a „sorok között” írunk, s ebben cinkosunk volt az olvasó, aki ezt „megfejtette”, a szerkesztő, aki „szemet hunyt” fe„Mesél a háztartási napló” címmel a különböző jövedelmi szintű családok kiadásszerkezetének összehasonlítása mellett a megtakarítások alakulásával foglalkozik a népszerű napilap. A fogyasztási kiadások átlagviselkedése meglehetősen szabályosan változik a jövedelemmel - állapítja meg a cikk szerzője, Ménesi Éva. - A szegény családoknak jövedelmüket természetesen jórészt létszükségletre kell költeniük: élelmiszerre és lakásra. így jövedelmüknek több mint 60 százalékát önfenntartásra fordítják, lette, sőt a hatalom is, amely ezáltal „üzent” a társadalomnak, mondjuk közölte vele a szabadság illúzióját stb., stb. Ennek most vége, és kérdés, hogy az utókor mit olvas ki korábbi műveinkből; esetleg olyasmit, amit eddig fel sem fedeztünk bennük; de az is lehet, hogy ezek az írások végképp eltűnnek az idő süllyesztőjében. Mindenesetre az írói társadalomnak és minden egyes írónak szembe kell néznie ezzel a krízissel - hangsúlyozza Göncz Árpád. hiszen enni és aludni mindenkinek kell. A fennmaradó jövedelmi hányad, melynek eldöntéséről szabadon rendelkeznek, igen alacsony. Ennek elköltése is erősen behatárolt - a ruházkodási, közlekedési, minimálisan szükséges javakat és szolgáltatásokat is be kell szerezniük. Amint valaki kikerül a legszegényebb jövedelmi osztályból, a lakásra költött jövedelmi hányada egy viszonylag széles jövedelmi sávban meglehetősen állandó. Ez azzal magyarázható, hogy a magyarországi lakásállomány főként 2-3 szobás Fogyasztási kiadások a különböző jövedelemszinteken (1989-) Kiadott forint (ezerben) 200 [Egészségügy, oktatás, művelődés, hámná« és lakásfelszerelés, egyéb Közlekedés, hírközlés 40800 40801- 50401- 60001- 69601- 79201- 90001- 108001- 120001-132001- 144000 alatt 50400 60000 69600 79200 90000 108000 120000 132000 144000 felett J9vedelemsiint adózás után Interjú kl/wlo Göncz Árpáddal A megtakarítás luxus! Magyar Nemzet
