Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
10 SZERKESZTŐSÉGI CIKK Szétesik az MVSZ? ELODÁZHATATLAN FELADATA VILÁGSZÖVETSÉG ÁTALAKÍTÁSA Érdekes levelet hozott a postás nemrégiben a Magyarok Világszövetsége választmányi tagjainak. Az Eötvös Kollégium igazgatója sürgette rendkívüli választmányi ülés összehívását, mivel - mint írta - a szervezet ellehetetlenülő helyzetbe került. Szíjártó István azt javasolta, hogy a választmány oszlassa fel önmagát, ám előbb nevezzen ki egy intézőbizottságot, amely majd összehívja az alkotmányozó világkongresszust. A levél újabb tanúbizonysága annak, amit eddig is tudtunk: a hazai rendszerváltozással párhuzamosan az MVSZ politikai és anyagi válságba került. A helyzet összetettségét jellemzi, hogy a nyugati magyar szervezetek többségükben továbbra sem ismerik el a szövetség jelenlegi vezetését, megkérdőjelezik legitimitását. Ugyanakkor az MVSZ vezetői épp az elmúlt hónapokban jelentős eredményeket értek el a szomszédos országok magyarságának körében - amely kör viszont korábban évtizedeken át megtagadott volt. Több sajtójelentésből tudjuk, hogy a magyar hivatalos körök is bizalmatlanul nézik az MVSZ-t. Bégány Attila kormányfőtanácsos egy interjúban kifejtette, hogy noha az MVSZ „fokozatos változáson megy át, a nyugati magyarság továbbra sem tartja legitim szervezetnek”. A bizalmatlanság más alkalmakkor is tetten érhető. A határon túli magyarok ügyének minisztere egy amerikai magyar nyelvű lapban nemrég ugyanezt ismételte meg - hozzátéve, hogy a kormány nem tud közvetlenül beleszólni az MVSZ dolgaiba, mivel az társadalmi szervezet. A szövetség jövőre világkongresszust hirdetett, ám a jelek szerint erre a nyugati magyarság szervezeteinek egytizede sem jön el - noha valószínű, hogy még az ilyen találkozóval járó költségek is meghaladják a szervezet teherbíró képességét. (Egyébként a Magyarok Világszövetsége csak a Magyar Világ Kiadónak sok millió forinttal tartozik.) Nem lenne persze szerencsés dolog, ha a Magyarok Világszövetsége széthullana, csöndben, utód nélkül: a világ magyarságának igenis szüksége van az összekötő hídra, egy olyan fórumra, amely felkarolja ügyes-bajos dolgait, ahová a határon túl élők bizalommal fordulhatnak, ahol segítséget kaphatnak. Minden olyan országnak, amely valamit is ad magára, kötelessége, hogy törődjön azokkal, akiket a kor viharai, történelmi vagy egyéni igazságtalanságok máshova sodortak. Nem szabad igazságtalannak lenni a korábbi évek világszövetségével sem. Az MVSZ tette amit tehetett az adott körülmények között - és nem lehet elhallgatni az eredményeket. A Magyar Fórum rangos rendezvényein szakmai ismeretségek szövődtek, tudósbarátságok születtek - a nemzet hasznára. Az Anyanyelvi Konferenciák támogatást adtak a különböző olvasztótégelyek ellen, segítettek abban, hogy a következő generációk is megőrizzék, tovább örökíthessék a nyelvet, a magyar kultúrát. Most végre azonban megérlelődött a fordulat lehetősége, az, hogy létrejöjjön a nagyvilágban szétszóródott magyarság igazi kézfogása. Az alapprobléma azonban az: ki nyújt kezet? A világszövetség jelenlegi választmányi tagjainak többségéről elmondható: kiváló szakemberek, akiket a magyarság ügye iránt érzett őszinte felelősség, odaadás vezérel. De sajnos nem kerülhető meg a kérdés: ki választotta meg őket? A világszövetség 1959-es első elnöksége, mondhatni, szűznemzéssel alakult meg, a legkülönbözőbb hazai szervezetek gondos egyeztetése nyomán állt öszsze a testület. Azóta az elnökségből lemorzsolódtak, kihaltak tagok - s a megmaradtak mindig új tagokat választottak. Persze minden esetben egyhangúlag. Még egyszer: ne legyen félreértés! Nem az emberekkel volt baj, hanem a módszerekkel. A szövetség lapja, a Magyar Hírek sem mentesült a különböző jelzőktől - jogosan. A tükör nem mutathatott, nem mutatott mást, mint ami előtte állt. (Ugyanakkor a lap - mellékesen említjük - 1985-től kezdődően úttörő szerepet játszott a környező országok ma-A téma kapcsán szívesen vennénk olvasóink véleményét. Hisszük és valljuk, hogy egy ilyen eszmecsere segít a szükséges változások helyes irányának kijelölésében.
