Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
SZAKÍTÁS RÓMÁVAL 61 MEGALAKULT A MAGYAR NEMZETI MÁRIAVITA Ó-KATH. EGYHÁZ 1. Katholikus, — de független a pápától. 2. Nincsen egyházadó. 3. Nem kerül pénzbe a Szentmise. 4. A papok és püspökök szerzetesek. 5. Érvényesen és valóságosan felszentelt apostoli jogfolytonossággal bíró püspök az Egyház vezetője• 6 Az Egyház feje: Jézus Krisztus! Minden vasárriap magyar Szentmise van a Szent Ágoston Kolostorban délelőtt 10 órakor. BUDAPEST, VI BENCZÚR-UTCA 37 Vegyesházasságban élsz? Jöjj a Nemzeti Egyházba! Ki tagadott Egyháza^? Jöjj a Nemzeti Egyházba! Magyar Szentmisét akarsz? Jöjj a Nemzeti Egyházba! Mindenben segít rajiad a MAGYAR NEMZETI MÁRIAVITA Ó-KATH. EGYHÁZ BUDAPEST, VI., BENCZUR.UTCA 37. A nemzeti egyházként fellépő szekta röplapja 1946-ból köt és közölte vele, hogy a mariavita felekezet működését 1947. december 31-ével felfüggeszti, aminek következtében a püspök kénytelen volt bejelenteni egyháza önfeloszlását. Sashalmon azonban nem vettek erről tudomást, s az ottani lelkész, bizonyos Csunderlik Pál, felvéve a Valérián püspök nevet, megalapította a Független Keresztény Katolikus Egyházat. Egyháza alig fél évet ért meg, pedig Valérián püspök - mellesleg a MADISZ helyi titkára - a szociális munkán és az iskolán kívüli népművelésen túl még a Szakszervezeti Tanács Szabadegyetemének égisze alatt is próbált teológiai tanfolyamokat indítani. Céljait röplapokra nyomtatta és személyesen felkeresve a környékbeli üzemeket, missziós tevékenységet folytatott számos helyen. Tiszavirág-életű püspökösködésének rendőrségi letartóztatás vetett véget 1948 nyarán, amikor is kiderült, hogy Csunderlik Szlovákiában még a háború alatt meggyilkolt egy tanítónőt, s ezért ott 25 évi fegyházra ítélték. A háborús körülményeket kihasználva azonban megszökött, és csak ekkor kérték kiadatását a csehszlovák hatóságok. Hasonló túlélési kísérlet történt Óbudán, ahol az egykori mariavita gyülekezet megalakította a Keresztény Ókatolikus Egyházat, tevékenységük azonban illegalitásban folyt. A mariavita egyház közel két és fél ezer híve és negyven papja pedig lassanként szétszóródott, vagy más felekezetekhez csatlakozott. A püspök megházasodik Egyházának betiltását követően Csernohorszky püspök Fehérváry Tamásra változtatta nevét, és néhány hónap múlva megnősült. Az esemény - minthogy a menyasszony 13(!) éves volt - újabb lehetőségeket kínált a szenzációéhes sajtónak. Teljes érseki díszben, Montreal, 1983 A munka nélküli püspök ezúttal is szívesen nyilatkozott az újságírónak, s amikor az megkérdezte tőle, hogy miből él, a következő választ kapta Fehérvárytól: „Lassan-lassan eladogatom a kegyszereket és a vitrintárgyakat. Az embernek enni kell. Pláne, ha nős...” A mariaviták főpásztora ezt követően is nehezen talált magának munkát, mint püspök sehol sem volt kívánatos. Később a Traktorgyárban és a Ganz Hajógyárban dolgozott, ám onnét is elbocsátották, amikor kiderült egyházi rangja. 1956-ban Fehérváry még egyszer kísérletet tett egyházának feltámasztására, ezúttal is sikertelenül, majd néhány év múlva Kanadába került, s ott alapított felekezetet. Az olvasónak talán joggal jut eszébe az „álpapok és álegyházak” tétel, hiszen a mariaviták mozgalma végül is nem tudott egyházzá szerveződni. Sokkal inkább volt társadalmi mozgalom, mint vallási, s jelentős szerepet játszottak benne a személyi és baráti kapcsolatok. A hívektől nem vártak el komoly erkölcsi elkötelezettséget, ami nagyban hozzájárult mozgalmuk instabilitásához. A koalíciós korszak baloldali vezetői hangsúlyosabb szerepet szántak a mariaviták mozgalmának, amely alapja lett volna egy Rómától elszakított nemzeti katolikus egyháznak. Később, az átértékelt egyházpolitikai koncepció azonban már nem számolt velük HARSÁNY1 LÁSZLÓ
