Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Külföldről is tagokat várnak Magyarnótaszerzők figyelmébe A Magyarnótaszerzők Országos Egyesülete a szerzők összefogásának, érdekeik képviseletének céljával alakult. Emelni kívánja a szakmai színvonalat, s ennek érdekében ápolja a hagyományokat. Az Egyesület kapcsolatot szeretne teremteni a külföldön élő szerzőkkel, emellett szerzemények kiadásával, népszerűsítésével is foglalkoznak majd. Az egyesületnek a nótaszerzőkön kívül a műfajt kedvelő szimpatizánsok is tagjai lehetnek. Várjuk a külföldön élő szövegírók, zeneszerzők jelentkezését és a nótakedvelő közönség támogatását. MAGYARNÓTASZERZŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE 1068 BUDAPEST, GORKIJ FASOR 38. TELEFON: 121-1120/87-ES MELLÉK A Műcsarnok után a Columbián Stein Anna New Yorkban New Yorkban, a Columbia Egyetem Francia Házában mutatta be alkotásait a Párizsban élő magyar származású festő- és szobrászművésznő, Stein Anna, aki nemegyszer tanújelét adta már annak, hogy a magyarsághoz tartozónak érzi magát. A „festők fővárosában”, Párizsban félszáz magyar művésztársának szervezett bemutatkozási lehetőséget, kiállított idehaza, a Műcsarnokban, volt tárlata a párizsi Magyar Intézetben, s alig néhány hónapja avatták fel Budapesten egyik legújabb alkotását, a Magyarországnak ajándékozott Mártír Emlékművet. Ezt láttuk a moziban Sztálin menyasszonya Bacsó Péter filmjeiben mindig is kedvelte az úgynevezett kényes témákat. Gondoljunk csak a groteszk hangvételű, szatirikus A tanúra., az ötvenes évek vérfagyasztó komédiájára, a Te rongyos élet könnyes-ironikus kitelepítési történetére vagy akár a Titánia, Titánia diktátorparódiájára. Új filmjében, a Sztálin menyasszonyában Bacsó ezúttal távoli tájakra vezeti el a nézőt - egy Isten háta mögötti kis faluba, valahol Oroszországban, az 1930-as évek elején. A sztálinizmus legsötétebb éveit írja ekkor a szovjet történelem. Az emberek lelkén rettegés és megfélemlítettség uralkodik. A kötelező beszolgáltatások utolsó vagyontárgyuktól, családi emlékektől fosztják meg a falusiakat. Egy napon zsákruhás, lófogú, szalmahajú, eszelős tekintetű lány jelenik meg a faluban, Paranya. A jószívű helybeliek olykor-olykor megszánják egy tányér levessel, karéj kenyérrel. A legények néha heccelik, csúfolják, de végül is a falu befogadja, Paranya az „ő” bolondjuk lesz. Egészen addig, amíg védelmet keresve meg nem áll a főtéri, monumentális Sztálin-festmény Básti Juli és Cserhalmi György Bacsó Péter új filmjében előtt. „Sztálin menyasszonyát” letartóztatják, hiába gyengeelméjű. Amikor - nyilvánvaló agymosás után -, ha lehet, még zavarodottabban, szabadul, elég rásipítania valakire, hogy spion, diverzáns, ellenség, s máris viszik az illetőt. Mert egy ellenség nem ellenség. A már-már elviselhetetlen fenyegetettségből Zorka, aki korábban megvédte Parányát a legények csúfolódásaitól, váltja meg a falut. Megöli a lányt. Ennyi a történet, amely nem is annyira a történelmi hitelességével - hiszen ennél elborzasztóbb dolgok is megestek a sztálinizmusban -, mint inkább lélekrajzi ábrázolásával hat a nézőre. A film - amelynek forgatókönyvét Tyendrjakov novellája alapján írta a rendező Natalja Aszmalova és Köllő Miklós közreműködésével - a mindenkori diktatúrák mechanizmusát, lélekélő természetrajzát mutatja be. A főszerep Básti Julié, a vonzó, szépséges színésznőé, aki tud lenyűgözően gyönyörű lenni - mint amilyen például A vörös grófnő Andrássy Katinkájaként volt -, és aki nem átall ilyen visszataszító, csúnya, torz bolonddá átvedleni, mint Paranya. A színésznő nagyszerű alakítása mellett nem kis érdeme lehet ebben Csabavölgyi Eta maszkmesternek, habár biztos vagyok abban, hogy Básti Juli a „saját” arcával és tehetségével, protézis nélkül is képes lett volna megformálni Sztálin eszelős menyasszonyát. T. V. Színházi körkép Angol nyelvű színház Budapesten „Nemcsak humorista vagyok, hanem az első magyar tumorista is” - mondta egy ebéd alkalmával Karinthy Frigyes Ascher Oszkárnak. Az írót 1936-ban operálta meg Stockholmban Olivecrona profeszszor. Az agyműtét után egy évvel az egészségét visszanyerő, önmagát szüntelenül figyelő-elemző Karinthy megírta az Utazás a koponyám körül című művét. Kemény fába vágta a fejszéjét Kelemen István harmadéves főiskolai hallgató, amikor - Benedek Miklós rendezőtanár irányításával - az Utazás a koponyám körül színpadi előadására vállalkozott. Az eredmény azonban őt
