Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
SZOMSZÉDOLÁS 43 Statisztika KÁRPÁTI Kárpátalján # IGAZ SZÓ Az ungvári magyar nyelvű napilap, a Kárpáti Igaz Szó részletes statisztikát közöl Kárpátalja lakosságának összetételéről kor, nem és nemzetiség szerint. Az első, amely megfigyelhető az adatokból, hogy igen megnőtt a már nem munkaképes lakosság száma, vagyis egyértelmű az elöregedés folyamata. Ugyanakkor a gazdasági nehézségek ellenére nem csökken, hanem nő az átlagcsaládok lélekszáma. A felsőfokú végzettségűek száma 1979 óta majdnem 60, a középfokú végzettségűeké 70 százalékkal emelkedett. Örvendetes tényként emliti a szerző, Kőszeghy Elemér, hogy 1979-hez képest megháromszorozódott a háztájiban tevékenykedők száma. Újdonság az is, hogy míg korábban elsősorban iparvállalatok, mezőgazdasági A pozsonyi Hét című képes hetilapban a többségi nemzet szemléletváltásáról elmélkedik Együd László.- A demokrácia végre lehetővé tette a magyar nemzeti kisebbség számára, hogy nyilvánosan is megfogalmazza problémáit, kéréseit. Megdöbbentő - véli a szerző -, hogy a követelések igen rossz visszhangot keltettek a szlovákság döntő többségében. Ez a kedvezőtlen fogadtatás annak ellenére következett be, hogy az itteni magyarság teljesen egyértelműen kinyilvánította: úgy kívánja elérni célkitűzéseit, hogy közben a legkisebb mértékben sem szenvedjenek csorbát a szlovákok jogos igényei nagyüzemek, intézmények szerepeltek a munkahelyek feltüntetésekor, mostanában szép számban vannak, akik szövetkezetekben, vagy kisiparosként keresik meg kenyerüket. A szovjet népszámlálások történetében most először vizsgálták a kárpátaljai lakásviszonyokat. A kimutatások szerint az összlakosság 77,8 százaléka rendelkezik saját lakással, 19,2 százalék állami lakásokban él, de emellett számottevő azoknak a száma, akik munkásszállókon kénytelenek élni. A legrosszabb a helyzet Ungváron, ahol a statisztika szerint több mint 15 ezren (!) élnek munkásszállókon. A cikkíró véleménye szerint - bár ez a statisztika már sokkal árnyaltabb a régebbieknél - pontosabb lett volna, ha a vallási felekezetek számát is feltérképezték volna. a vegyes lakosságú területeken. Nem is számíthatunk programunk pozitív fogadtatására, amíg a szlovák közvéleményben nem következik be szemléletváltás a nemzetiséghez fűződő viszonyban.- A csehszlovák állam deklarálta ugyan a területén élő kisebbségek jogát nemzeti sajátosságaik megőrzéséhez, ennek ellenére a legalapvetőbb követeléseket is - melyek a jogok gyakorlati érvényesítését szorgalmazzák - szinte egyértelmű ellenérzéssel fogadják. A jelenség okait vizsgálva Együd László megállapítja, hogy a szlovákság még mindig a nemzetállam fogalmában gondolkodik. Nem vallja magáénak a modem európai eszmei áramlatokat, melyek szerint az államot nemzeti, faji, világnézeti különbségekre való tekintet nélkül, egyéni és kollektív jogait illetően, teljesen egyenrangú, az államnak egyformán adózó állampolgárok alkotják.- A helsinki és bécsi dokumentumokat Csehszlovákia is aláírta, ennek ellenére az ilyen szellemi gondolkodás még egyáltalán nem jellemző a szlovákságra - írja a szerző. - Minket e hazában azonban még mindig másodrangú állampolgárnak kezelnek. A többségnek az az álláspontja, ha valamit kérünk, azt el kell utasíta-A Nagyváradon megjelenő irodalmi, művészeti, közéleti hetilap, a Kelet- Nyugat a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének nyílt levelét közli, amelyben anyanyelvűk védelmére biztatják a szülőket. Megállapítják, hogy a vajdasági tartományban sok diák kénytelen kétnyelvű tagozatokra járni, így nem részesülhet teljes anyanyelvi oktatásban. Vannak azonban olyan szülők is, akik különböző meggondolásból, önszántukból íratják gyermekeiket szerbhorvát tagozatokra.- Súlyos tudományos érvek szólnak a teljes anyanyelvű oktatás mellett - hangsúlyozza a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége -, ezért közreadjuk az újvidéki egyetem magyar tanszéke által megszövegezett érveket. Az érvek között olvashatjuk többek között, hogy aki anyanyelvén végzi iskolai tanulmányait, könnyebben azonosul nemzetével, elkerüli azt, hogy szégyellnie kelljen nemzetiségét. ni. Nem fogadja el azt az elvet, hogy a kisebbség rendelkezhet önmagával, és szeretné kezébe venni saját sorsának irányítását.- A szlovák iskolákban generációk nőnek fel erősen magyarellenes, az objektivitástól elrugaszkodott történelemtanításon. A sajtóban ismét fellángolt a magyarellenes rágalomhadjárat. Ezen az áldatlan állapoton csak úgy lehet túllépni - hangsúlyozza a cikkíró -, ha az őszinte megbékélés szellemében, egymás nemzeti sajátosságainak tiszteletben tartását mindig szem előtt tartva, helyes irányba befolyásolják a közgondolkodást. Mivel a mai világban a családi kötelék lazulása miatt a szülői otthon nem képes betölteni régebbi beszédnevelő szerepét, ez a feladat fokozottabban az iskolára hárul. Az anyanyelvi iskola nem helyettesíti ugyan a családi környezetet, de nagyban hozzájárulhat a gyermek beszédképességének kifejlesztéséhez, beszédkultúrájának megalapozásához. A magyar tanszék kutatásai bizonyítják, hogy a kétnyelvű közegben nevelkedett gyermekek némelyike képtelen saját gondolatait akár az egyik, akár a másik nyelven szabatosan kifejezni. A hátrányos helyzetű tanulók szempontjából különösen előnytelen helyzetet teremthet, ha nem anyanyelven tanulhatnak.- Az anyanyelvápolás csak szükségmegoldás, nem helyettesítheti az anyanyelven folyó oktatást. Minden gyereknek joga van teljes anyanyelvi oktatásra - fejeződik be a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének nyílt levele, amelyet a nagyváradi Kelet-Nyugat c. hetilapban közöltek. Helsinki szellemében Isit Vajdasági Séít-j magyar diákok