Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

SZOMSZÉDOLÁS 43 Statisztika KÁRPÁTI Kárpátalján # IGAZ SZÓ Az ungvári magyar nyelvű napilap, a Kárpáti Igaz Szó részletes statiszti­kát közöl Kárpátalja la­kosságának összetételéről kor, nem és nemzetiség szerint. Az első, amely megfi­gyelhető az adatokból, hogy igen megnőtt a már nem munkaképes lakos­ság száma, vagyis egyér­telmű az elöregedés folya­mata. Ugyanakkor a gaz­dasági nehézségek ellené­re nem csökken, hanem nő az átlagcsaládok lélek­­száma. A felsőfokú vég­zettségűek száma 1979 óta majdnem 60, a középfokú végzettségűeké 70 száza­lékkal emelkedett. Örvendetes tényként emliti a szerző, Kőszeghy Elemér, hogy 1979-hez ké­pest megháromszorozó­dott a háztájiban tevé­kenykedők száma. Újdon­ság az is, hogy míg koráb­ban elsősorban iparválla­latok, mezőgazdasági A pozsonyi Hét című képes hetilapban a több­ségi nemzet szemléletvál­tásáról elmélkedik Együd László.- A demokrácia végre lehetővé tette a magyar nemzeti kisebbség számá­ra, hogy nyilvánosan is megfogalmazza problémá­it, kéréseit. Megdöbbentő - véli a szerző -, hogy a követelések igen rossz visszhangot keltettek a szlovákság döntő többsé­gében. Ez a kedvezőtlen fogadtatás annak ellenére következett be, hogy az it­teni magyarság teljesen egyértelműen kinyilvání­totta: úgy kívánja elérni célkitűzéseit, hogy közben a legkisebb mértékben sem szenvedjenek csorbát a szlovákok jogos igényei nagyüzemek, intézmények szerepeltek a munkahe­lyek feltüntetésekor, mos­tanában szép számban vannak, akik szövetkeze­tekben, vagy kisiparos­ként keresik meg kenyerü­ket. A szovjet népszámlálá­sok történetében most elő­ször vizsgálták a kárpátal­jai lakásviszonyokat. A ki­mutatások szerint az össz­lakosság 77,8 százaléka rendelkezik saját lakással, 19,2 százalék állami laká­sokban él, de emellett szá­mottevő azoknak a száma, akik munkásszállókon kénytelenek élni. A leg­rosszabb a helyzet Ungvá­­ron, ahol a statisztika sze­rint több mint 15 ezren (!) élnek munkásszállókon. A cikkíró véleménye szerint - bár ez a statisztika már sokkal árnyaltabb a régeb­bieknél - pontosabb lett volna, ha a vallási feleke­zetek számát is feltérké­pezték volna. a vegyes lakosságú terüle­teken. Nem is számítha­tunk programunk pozitív fogadtatására, amíg a szlovák közvéleményben nem következik be szem­léletváltás a nemzetiség­hez fűződő viszonyban.- A csehszlovák állam deklarálta ugyan a terüle­tén élő kisebbségek jogát nemzeti sajátosságaik megőrzéséhez, ennek elle­nére a legalapvetőbb kö­veteléseket is - melyek a jogok gyakorlati érvénye­sítését szorgalmazzák - szinte egyértelmű ellenér­zéssel fogadják. A jelenség okait vizsgál­va Együd László megálla­pítja, hogy a szlovákság még mindig a nemzetál­lam fogalmában gondol­kodik. Nem vallja magáé­nak a modem európai esz­mei áramlatokat, melyek szerint az államot nemze­ti, faji, világnézeti különb­ségekre való tekintet nél­kül, egyéni és kollektív jo­gait illetően, teljesen egyenrangú, az államnak egyformán adózó állam­polgárok alkotják.- A helsinki és bécsi do­kumentumokat Csehszlo­vákia is aláírta, ennek el­lenére az ilyen szellemi gondolkodás még egyálta­lán nem jellemző a szlo­vákságra - írja a szerző. - Minket e hazában azon­ban még mindig másod­rangú állampolgárnak ke­zelnek. A többségnek az az álláspontja, ha valamit kérünk, azt el kell utasíta-A Nagyváradon megje­lenő irodalmi, művészeti, közéleti hetilap, a Kelet- Nyugat a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Kö­zösségének nyílt levelét közli, amelyben anyanyel­vűk védelmére biztatják a szülőket. Megállapítják, hogy a vajdasági tartományban sok diák kénytelen két­nyelvű tagozatokra járni, így nem részesülhet teljes anyanyelvi oktatásban. Vannak azonban olyan szülők is, akik különböző meggondolásból, önszán­tukból íratják gyermekei­ket szerbhorvát tagozatok­ra.- Súlyos tudományos érvek szólnak a teljes anyanyelvű oktatás mel­lett - hangsúlyozza a Vaj­dasági Magyarok Demok­ratikus Közössége -, ezért közreadjuk az újvidéki egyetem magyar tanszéke által megszövegezett érve­ket. Az érvek között olvas­hatjuk többek között, hogy aki anyanyelvén vég­zi iskolai tanulmányait, könnyebben azonosul nemzetével, elkerüli azt, hogy szégyellnie kelljen nemzetiségét. ni. Nem fogadja el azt az elvet, hogy a kisebbség rendelkezhet önmagával, és szeretné kezébe venni saját sorsának irányítását.- A szlovák iskolákban generációk nőnek fel erő­sen magyarellenes, az ob­jektivitástól elrugaszko­dott történelemtanításon. A sajtóban ismét fellán­golt a magyarellenes rága­lomhadjárat. Ezen az ál­datlan állapoton csak úgy lehet túllépni - hangsú­lyozza a cikkíró -, ha az őszinte megbékélés szelle­mében, egymás nemzeti sajátosságainak tisztelet­ben tartását mindig szem előtt tartva, helyes irány­ba befolyásolják a köz­­gondolkodást. Mivel a mai világban a családi kötelék lazulása miatt a szülői otthon nem képes betölteni régebbi beszédnevelő szerepét, ez a feladat fokozottabban az iskolára hárul. Az anyanyelvi iskola nem he­lyettesíti ugyan a családi környezetet, de nagyban hozzájárulhat a gyermek beszédképességének kifej­lesztéséhez, beszédkultú­rájának megalapozásá­hoz. A magyar tanszék ku­tatásai bizonyítják, hogy a kétnyelvű közegben nevel­kedett gyermekek néme­lyike képtelen saját gon­dolatait akár az egyik, akár a másik nyelven sza­batosan kifejezni. A hátrá­nyos helyzetű tanulók szempontjából különösen előnytelen helyzetet te­remthet, ha nem anya­nyelven tanulhatnak.- Az anyanyelvápolás csak szükségmegoldás, nem helyettesítheti az anyanyelven folyó okta­tást. Minden gyereknek joga van teljes anyanyelvi oktatásra - fejeződik be a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének nyílt levele, amelyet a nagyváradi Kelet-Nyugat c. hetilapban közöltek. Helsinki szellemében Isit Vajdasági Séít-j magyar diákok

Next

/
Thumbnails
Contents