Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
18 A HATÁR TÚLOLDALÁN A magyar pártok közül (az Együttélés Mozgalom, a Független Magyar Kezdeményezés, a Magyar Kereszténydemokraták, a Közvélemény az Erőszak Ellen) a járásban az Együttélés képviselői kapták meg a szavazatok hatvan százalékát. Ebben valószínűleg döntő szerepe van a készülő földtörvénnyel kapcsolatos álláspontjuknak. Ők ugyanis azért harcolnak, hogy ne 1948-tól, hanem 1945-től vizsgálják felül a földvisszaadást. A háború után deportálták a magyar gazdák jó részét, az ő vagyonúkba mások ültek bele. * Évtizedeken keresztül a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége (Csemadok) volt az egyetlen hivatalos fóruma a magyarságnak. A pártok megalakulása óta vajon milyen feladatuk maradt? Dunaszerdahely központjában saját üzletet nyitottak, ahol újságokat, könyveket, népművészeti tárgyakat árusítanak. A Csemadok vezetői tisztában vannak a szerepváltással, azzal, hogy a politikai képviseletet a pártok vették át, az övék a kulturális tevékenység. Ezen a vidéken hozzájuk csatlakozott a frissen alakult Csallóközi Értelmiségi Fórum, amelyet a járásban élő, különböző foglalkozású értelmiségiek hoztak létre. Varga László gimnáziumi tanár, a Csemadok járási elnöke most már felszabadultan tervezhet. Tabu téma nem létezik, bárkit meghívhatnak Magyarországról is. Örömmel újságolta, hogy az Értelmiségi Fórumon belül helytörténeti kutatásokba kezd, a terület még megmaradt műemlékeit szeretné tudományosan számba venni. Lacza Tihamér, a pozsonyi Hét főszerkesztője rendhagyó megnyitót tartott a nagymegyeri Csemadok Klub csillagászati-fotókiállításán. A kiállító Bödők Zsigmond csillagászt főleg mint közösségteremtőt, a Csallóközi Amatőr Csillagászok Egyesületének létrehozóját és megrögzött természetvédőt mutatta be. De szó esett itt - csillagok ürügyén - az Értelmiségi Fórum előtt álló új Kovács László nagymegyeri plébános lehetőségekről, a szlovákiai magyar cserkészet továbbszerveződéséről s az általuk kezdeményezett környezetvédelmi év programjáról is. A „csallóközi víziszörnnyel” szemben azonban úgy tűnik, nem sokat tehettek a környezetvédők. Hiába írogattak, tüntettek. Még csak felmérni sem lehet, hogy a természetvédelmi területek elpusztításán kívül milyen következményei lesznek a gigantomán építkezésnek. A csallóközi értelmiségiek véleménye szerint a vízlépcsővel a fő cél az volt, hogy bevegyék a magyarok utolsó mentsvárát. Ötvennégy polgármester is petícióban fordult a szlovák parlamenthez, amelyben a bősi vízmű munkálatainak leállítását kérik. Javasolják, hogy a tönkretett területet rekultiválják, ökológiailag hozzák újra elfogadható állapotba. A nagymegyeri Csemadokmegnyitón a vendégek között jelen volt a helybéli nyugalmazott református lelkész és a katolikus plébános is, amit a rendszerváltás előtt elképzelni sem lehetett. Kovács László katolikus plébános megerősítette azt a benyomásomat, hogy errefelé nem nagyon gyakorolják vallásukat az emberek.- Nagy törést jelentett számunkra - mondja -, amikor elszakítottak bennünket a győri egyházmegyétől, és a szlovák szellemiségűvé lett városhoz, Pozsonyhoz kényszerültünk. Az 1945-tel kezdődő magyarüldözés, kitelepítés pedig megtanította az embereket a megalkuvásra: amikor üldözték a vallást, nem vállaltak közösséget vele. Itt kettős járom nehezedett az emberekre: a magyarságuk és a vallásosságuk. Voltak, akik hősiesen kitartottak mindkettő mellett, de a többség nem is annyira a magyarságot, mint inkább vallását adta fel. Érdekes, hogy ugyanakkor az emberek nem szűkmarkúak, szépen rendben tartják a templomaikat, sok helyen pedig új plébániákat is építettek. Mostanában itt is ugrásszerűen megnőtt a keresztelések, egyházi esküvők, temetések száma, de ez még inkább csak divat, nincs mély elkötelezettség mögötte. A reformátusoknál pedig talán még szomorúbb a kép: a magyar vallásként számon tartott református egyházra és lelkészeire iszonyatos nyomás nehezedett. * A Csallóköz falvait, városait járva mindvégig a tájat sirattuk. Sok helyütt nyomasztott a sivár környezet. Lehangoltságunkat bizony alig tudta ellensúlyozni az, ami pedig mindenképpen reményt keltő: az újrakezdés, az új lehetőségek. És sok por után, búcsúzóul mégiscsak teleszívhattuk magunkat a jó, erdei levegővel Csicsónál, ugyanis megmaradt a Lion nevű természetvédelmi terület, madár- és növényvédelmi rezervátum. Csicsó idősebb lakóival beszélgetve szóba került az egykori Zichy-Kálnoky kastély is, amely jelenleg rettenetes állapotban van. Az utolsó tulajdonost nagyon szerették, különösen a grófnét, akinek jóságáról, segítőkészségéről sokat meséltek. A szétzúzott kandalló előtt éppen arról beszélgettünk, vajon mi lett a sorsa a jóságos grófnénak és családjának, amikor két férfit pillantottunk meg. Az egyik ránk
