Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
60 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK A főváros elfoglalására készülő királypártiak Bicskénél tábori misét tartottak. A kép jobb szélén a királyi pár térdel jogok gyakorlásától, majd családjával Svájcba menekült. A király azonban nem nyugodott bele trónja elvesztésébe, és a megfelelő alkalmat várta a visszatérésre. A magyarság ugyan széles körben támogatta a törvényes király visszatérését, viszont nehezítette ennek megvalósítását, hogy a megcsonkított Magyarországot körülvevő ellenséges államok katonai fellépéssel fenyegetőztek a restauráció esetére. „A leghűségesebb katona” Károly ugyanakkor bízott a magyar társadalom és a politikai körök támogatásában, hiszen ebben erősítették Horthy kormányzó hozzá küldött levelei és üzenetei is, amelyekben „őfelsége leghűségesebb katonájának” nevezte magát. Az idő múltával azonban határozottan változott az államfői felelősséggel felruházott admirális álláspontja. Az aktív életének mintegy három és fél évtizedét császári és királyi szolgálatban eltöltő hadfira egyrészt hatottak a hazai függetlenségi és „szabad királyválasztó” felfogások. Ezek ugyan aligha rendíthették meg katonai esküjében, de a tekintetben elbizonytalanították, hogy időszerű-e a király visszatérése. Továbbá komolyan kellett számolnia azzal, hogy a katonailag leszerelt Magyarországgal szemben álló és nagy túlerőben lévő külhatalmak hallani sem akarnak Károly ismételt trónra lépéséről. Komolyan felvethető volt: ha enged Károlynak, nem kerül-e ez a maradék Magyarország függetlenségébe? A tények ismeretében ma már valószínűsíthető, hogy Franciaország visszatartotta volna a háborús kalandtól kisantant szövetségeseit, mert ezek erőit Szovjet- Oroszország elszigetelésére szánta. Horthy kormányzó azonban erről mit sem tudhatott, mint ahogy arról sem, hogy az ismét kormányra kerülő Briand francia miniszterelnök nem hivatalos úton bátorította Károlyt a visszatérésre. Kilátásba helyezte, hogy amint a király Magyarországon megszerzi a hatalmat, ezt a franciák azonnal elismerik, megakadályozzák az utódállamok magyarellenes akcióit, sőt külső támadás esetén készek a király kérésére fegyveres segítséget is nyújtani. Felülvizsgálják és bizonyos mértékig módosítják az ország területi veszteségeit, valamint a talpra álláshoz gazdasági támogatást folyósítanak. Az előfeltétel csupán az, hogy a király szerezze vissza a hatalmat. Mi sem természetesebb, hogy ez a szinte garanciákkal felérő ösztönzés arra késztette Károlyt, hogy elfogadja magyar legitimista hívei ajánlatát, és váratlanul visszatérjen Magyarországra. Húsvét előestéjén, 1921. március 26-án érkezett Szombathelyre, ahol riadt, kapkodó hívei mellett gróf Teleki Pál miniszterelnökkel és Vass József kultuszminiszterrel is találkozott. Teleki vállalta, hogy miniszterével még az uralkodó előtt a fővárosba sietnek, hogy előkészítsék Horthyt a király fogadására. Mivel azonban autójuk útközben elromlott, Károly mégis váratlanul érkezett meg a Budai Várba, ahol a regge-A király visszatérésének elhárítására mozgósított egyetemisták
