Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-06-01 / 6. szám

SZÍNHÁZTÖRTÉNET 57 A balatonfüredi színház, amely Kisfaludy Sándor szorgalmazására épült 1831-ben (1878-ban lebontották, ma emlékoszlop van a helyén) A romantika hódító útra indul A romantika stílustörekvései elválaszthatatlanok a polgári elő­retöréstől, illetve a feudális kö­rülmények közt érvényesülni tö­rekvő polgárosodástól. Mindaz a társadalmi erő, amely előkészítet­te a reformkort és ami a reform­korban gyakorlati politikává lett - az irodalomban és a művésze­tekben a romantika eszközeivel fejezte ki magát. Ennek a művé­szeti törekvésnek ösztönzője, szervezője és első klasszikusa ná­lunk Kisfaludy Károly. A roman­tika indulatai és szélsőségei nyo­mon érhetőek Katona Józsefnél, a romantika ábrándos múltidézé­se és meseközelisége felismerhető Kisfaludy Károly bátyjának, a jellegzetesen biedermeier ízlésű Kisfaludy Sándornak a költésze­tében is, de a romantikus prog­ram tudatosan és szervezőerővel Kisfaludy Károlynál található. És a nála nagyobb, jelentéke­nyebb továbbfolytatok az ő tanít­ványai, programjának tudatos követői: költészetben és drámá­ban Vörösmarty, kritikában Baj­za, az irodalom egészének átte­kintésében Toldy Ferenc. De raj­tuk kívül is, a romantika követke­ző nemzedéke - Czuczor Ger­gely, Garay János és kortársaik - közvetlenül ebből a programból indulva járják végig romantikánk útját. (S ebből sarjad Jósika és Vas Gereben regényíró útja is, amely egyenesen vezet Jókaihoz.) Kisfaludy Károly már színtár­sulatok egész sorának tud műso­rokat adni. Az addig javarészt idegenből fordított vagy átdolgo­zott színjátékok helyett ő „erede­ti”, vagyis saját leleményből épí­tett tragédiákat és vígjátékokat ad színházaknak és közönségeik­nek. Művelt író volt, német, fran­cia és olasz komédiáktól kapha­tott ösztönzést, de vígjátékaiban azt a magyar nemesi világot ábrá­zolta enyhe kritikával és sok együttérzéssel, amelyet személyes élményekből ismert. Tragédiái pedig - a „Stibor vajda” és főleg a nyelvileg-szerkezetileg igen gondosan felépített, „Iréné” - jó előkészítői voltak a hamarosan általános színházi divattá népsze­­rűsödő romantikus drámáknak. A nagy ösztönző nem érhette meg a hazai színjátszás legfőbb otthonának, a pesti állandó szín­háznak (a későbbi Nemzetinek) felépülését, az csak 1838-ban ké­szült el, Kisfaludy 1830-ban halt meg, 42 éves korában. De a ván­dortársulatok már szertejártak az országban, mindig akadt közülük éppen Pesten vagy Budán vendé­geskedő. És nem volt műsor Kis­faludy nélkül. Megjelentek a szí­nen az új szerzők: drámában és színjátékban bimbózott, majd ki­virágzott a magyar romantika. Csongorig még van idő Abban az évben, amikor orszá­gos népszerűség közepette meg­halt Kisfaludy, az irodalomban szinte ismeretlenül halt meg hir­telen a 39 éves kecskeméti városi ügyész, Katona, aki csak évekkel földi elmúlása után lett dráma­történetünk egyik fő alakja. De ugyanabban az 1830. esztendő­ben a Kisfaludy nyomában fel­magasodó Vörösmarty már meg­írja a magyar romantikus dráma­­irodalom fő művét, a „Csongor és Tündé”-t. HEGEDŰS GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents