Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
jö^V-PÁLYÁZAT 43 Küldjön egy képet és egy történetet! címmel hirdettük meg pályázatunkat. Célunk az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért 500 forint értékű könyvutalványt küldünk. Hunyadi János emléke Olaszországban Milánótól északnyugatra, Varese irányában fekszik Castiglione Olona. A plébániatemplom melletti keresztelőkápolnában találjuk azt a freskót, amelyet Branda Castiglioni bíboros, egykori veszprémi püspök megbízásából Masolino da Panicale, hírneves toscanai festő festett 1435-ben, megörökítve rajta az ifjú Hunyadi Jánost is. Brandenburgi Zsigmond (1387-1437) magyar király és német-római császár uralkodásának ideje Európa mozgalmas időszakára esett. Félnie kellett, hogy az erős huszita eretnekség átterjed Magyarországra, és ugyanakkor történt a nagy egyházszakadás, amikor egyszerre három pápája is volt az egyháznak. Ebben a zilált helyzetben hívta össze Zsigmond király a konstanzi zsinatot, amelyen ő elnökölt. Végül is hosszas alkudozások után sikerült egy új pápát, V. Mártont megválasztani, és ezzel vége lett az egyházszakadásnak. A zsinaton Zsigmond király kíséretében - a sok magyar fegyveres mellett - jelen volt Filippo Spano temesvári főkapitány is, akit magyarul Ozorai Pippónak hívtak magyar felesége után. Az ő apródja pedig ott is: az ifjú Hunyadi János. A jelenlévők közül említésre méltó még Branda Castiglioni bíboros. Castiglioni többször járt Magyarországon, Budán főúri palotát építtetett magának, és tíz évig a veszprémi püspökség adminisztrátora is volt. Nagy művészetpártoló lévén, bíborosi kinevezése után Masolino da Panicale-t bízta meg a római Szent Kelemen Bazilika festésével. Mikor élete vége felé Castiglione Olonaba visszavonult, az ottani plébániatemplom és keresztelőkápolna freskóinak elkészítésére ismét Masolino da Panicale-t kérte fel. Az egyszerű firenzei kereskedőcsaládból származó Ozorai Pippo - Zsigmond király és császár bizalmi embere - nagyhatalmú főúr lett Magyarországon. Innen ismerte kortársát, a világhírűvé lett Masolino da Panicale festőt, akit az 1430-as évek elején már Castiglione Olonában találunk, ahol a korábban Magyarországon tevékenykedő Branda Castiglioni bíboros megbízásából festette a plébániatemplomot és a keresztelőkápolnát. Ez utóbbiban láthatjuk Szent Jeromos képét, a rajta lévő 1435-ös évszámmal, amely a kápolna befejezésének dátumaként tekinthető. A mi számunkra azonban a Herodes király vacsorájáról (1. képünkön) készült freskó szolgál igazi meglepetéssel. Az ősi helyi hagyomány szerint Masolino ezen a freskón a vacsora résztvevői sorában általa ismert személyeket ábrázolt, akikkel részben magyarországi útján találkozott s akikről az előbbiekben röviden megemlékeztünk. Az asztalnál ülő személyek a legnagyobb valószínűség szerint - balról jobbra: az asztalfőn, mint Herodes Branda Castiglioni bíboros, utána Dominici biboros (dominikánus ruhában) majd Ozorai Pippo és az oszlop mellett világos hajjal a fiatal Hunyadi János. Az oszloptól jobbra álló személyek szolgálók. Európa országútjait járván sok olyan „eldugott” helyre talál az utas, amely kapcsolódik a magyar történelemhez. E rövid leírás is egy mozaikszem a magyar-olasz kapcsolatok sorában. Láthatjuk, hogy már jóval Mátyás király uralkodása előtt, Zsigmond korában is élénk kapcsolat volt a két ország között, vagyis a korai reneszánsz idejé^en' DR. SZARVAS BÉLA ZÜRICH, SVÁJC
