Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
26 A HATÁR TÚLOLDALÁN MAGYAR VILÁGTALÁLKOZÓ UNGVÁRON Egyszerre szólalt meg az ötágú síp Ilyen még nem volt az elmúlt negyvenöt évben, de talán Trianon óta sem. A hazai, a kisebbségben élő és a nyugati magyarság rangos képviselői Ungváron adtak egymásnak találkozót „A Kárpát-medence magyarsága a XX. század végén” című háromnapos konferencián, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a budapesti Magyarságkutató Intézet rendezett. A gondolatgazdag, megható és történelmi jelentőségű együttlét legemlékezetesebb pillanatait szeretnénk felvillantani. Az Ung-parti Ukrán Zenei- Drámai Színház színpadán magyar nemzeti színekből összeállított felirat fogadta a csaknem ezer résztvevőt: „Itt élned, halnod kell!”. Napjainkban Kárpátalja az egyetlen olyan magyar kisebbségi terület, ahol ilyen összmagyar találkozó megrendezhető, ahol ennyire nyíltan vállalható a szellemi kötődés az anyaországhoz. A KMKSZ egyébként is Kárpátalja területi és kulturális autonómiáját szeretné elérni, sőt egyesek - mint például Váradi Sternberg János ungvári történészprofesszor - lásd Sajtótükör rovatunkat - Kárpátalja Magyarországhoz való visszacsatolását is reális lehetőségnek tartják. A konferencián képviseltette magát - többek között - mind a hat magyarországi parlamenti párt, a Magyarok Világszövetsége, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a szlovákiai magyar politikai mozgalmak, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, a Pax Romana Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség, a müncheni és a párizsi Magyar Katolikus Misszió. Amint azt Tőkés László nagyváradi református püspök, a taTökés László nagyváradi püspök, a találkozó díszvendége, Kövér György ungvári tanácselnök-helyettes (középen) és Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke lálkozó díszvendége a baráti vacsoraasztalnál elmondotta: szinte hihetetlen, hogy fennállásának alig két esztendeje alatt mi mindent elért a KMKSZ! Pedig nagyon mélyről indultak, hiszen a kárpátaljai magyarságot évtizedekig szinte nem létezőnek tekintették.- Büszkén mondhatjuk, hogy ma mi vagyunk a legszervezettebb politikai erő Kárpátalján! - hangsúlyozta megnyitóbeszédében Fodó Sándor elnök is, a mindig lobogó, karizmatikus egyéniségű egyetemi tanár, aki előre megírt beszédét félretéve, fejből sorolta a legfontosabb eredményeket. Rákóczi-emlékművet állítottak Tiszabökényben, Illyésszobrot Beregszászon, Petőfiszobrot Ungváron, rehabilitálták a szovjet lágerekbe hurcolt ártatlan magyarokat, eredményesen küzdenek a kétnyelvűség hivatalossá tétele érdekében. Bállá Gyula, a Magyarságkutató Intézet munkatársa boldogan újságolta, hogy éppen a konferencia idején adta tudtul a Kárpáti Igaz Szó, hogy szülőfaluja, Eszeny visszakapta eredeti magyar nevét. A mintegy kétszázezer helybéli magyart képviselő, harmincezres taglétszámú KMKSZ tekintélyének növekedését személyes példával is illusztrálta Fodó Sándor:- Egyszer, amikor még nem kérdezték meg tőlem, hogy ráérek-e, mint manapság, hanem „behívtak” egy megbeszélésre, elfelejtettem megtudakolni fő ideológusunktól, hogy miképpen ülünk majd az értekezleten. Nem tudtam aludni emiatt, reggel izgatottan telefonáltam neki, mondván, hogy csakis akkor megyek el, ha kerek asztalnál ülünk, nem pedig úgy, hogy ők fenn a színpadon, mi meg lenn, a nézőtéren. „Fodó, maga megbolondult?” - kérdezte. „Nem - feleltem -, csak most jött meg az eszem!” Erre behordtak vagy húsz asztalt a terembe és téglalapot csináltak be-Dupka György (balról), a KMKSZ főtitkára emlékplakettet vesz át Sümegi Györgytől, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőjétől
