Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-06-01 / 6. szám

HAZAI KÖRKÉP 13 V izsoly a Bibliával - meg anélkül Négyszázegy esztendeje, 1590. tlius 20-án fejezték be a Vizsolyi •iblia nyomtatását. Károli Gás­­tár gönci református elsőpap for­gottá esztendőkig, a siheder, ti­­~’.nhat esztendős Szenczi Molnár .lbert szinte oldalanként vitte a izenöt kilométerre fekvő Vi­­olyba a készen lektorált szöve­­'t. Mantskovit Bálint lengyel yomdásznak 2412 oldalt, négy s fél millió betűt kellett a szedő­­ába elhelyeznie. Aztán vagy «lyolcszáz példány magyar nyel­ven hirdette Isten igéjét és nyel­vünk csodálatos voltát. A Károli Bibliából huszonkét eredeti pél­dány maradt meg az országban - harminckettő külföldön -, egy ott, ahol nyomtatták, Vizsoly köz­ségben. *- Hol a templom? - fékezünk a főutcán, amit a térkép még Fel­szabadítók útjának nevez, a kerí­tésen azonban már Szent János út szerepel a táblán. Baloldalt, az emeletes házak egyikéből kiszalad egy farmer­­nadrágos, inkább városinak tet­sző kamasz, őt szólítjuk meg. De visszakérdez:- Három templom is van. Biz­tos a reformátust keresik...- Mi mást Vizsolyban ?- Hát, a görög katolikus is szép, meg a római is. De a kettő között az a nagy fal veszi körül a reformátust. Kevés itt a reformá­tus a faluban - teszi hozzá jelen­tőségteljesen. Meglepő ez is; meg az egész házsor is. Inkább a Velencei-tó melletti Agárd üdüjőtelepére em­lékeztet: sűrűn egymásra épülnek a házak. Sehol egy tyúk, de még egy macskát sem látunk. Haladunk tovább a két és fél kilométeres főutcán. Az egyik kert végében egy emberre leszünk figyelmesek, aki vasvillával szé­nát hord a juhok alá. A hátsó pa­rasztporta előtt egy olyasfajta emeletes ház magasodik, amely a Rózsadombon is megállná a he­lyét. Integetünk, a férfi abba­hagyja a munkát és beenged ...- Kertész doktor vagyok. Látja a meglepődésünket, hoz­zá is teszi:- No, nem a főorvos, az éppen a tőszomszédom. Én amolyan mérnök-doktor vagyok. Paraszt­mérnök. Gödöllőn végeztem az egyetemet. Hitetlenkedve megemlítjük az iménti értesülést. Jóízűen nevet.- Hosszú ennek a története. Mindenki református falunak gondolja Vizsolyt, pedig nincse­nek többen az ezerkétszáz falube­liből vagy hatvannál, akik ezt a vallást hiszik... Az évszázadok kipusztították őket. De majd el­mondja a nagytiszteletű úr. Ha erre járnak, azért bejöhetnek egy katolikushoz is. Kapnak egy po­hár bort a királyné pincéjéből. Ezt megint nem értettük... Átellenben a református temp­lommal, a parókia kapujában vár a vizsolyi lelkipásztor. Jó kedélyű fiatalember, Nagy Zoltán a neve.- Ez a templom meg miért fordí­tott hátat a főútnak? - kérdem. Mert a reformátusnak éppen hátra van az előre; tőle balra a görög katolikus, jobbra pedig a római katolikus rendesen, to­ronnyal szemben néz a főútrí. Nagy Zoltán hatalmasat ka­cag:- Nyolcszáz éve, amikor ez a templom épült, még ott lent ment a főút. Arra volt az előre: Buda, Kassa, Krakkó között. Vizsoly akkoriban mezőváros volt. Oda­felé bort vittek, vissza, Lengyelor­szágból meg papírt hoztak. Per­sze más egyebet is. Vámot is szedhettek. Az Árpád-kori király­nék is mindig innen vitték ma­guknak a bort.- Ezért hát a királyné pincéje?- Igen, de egyáltalán nem vala-A vizsolyi főutca ilyen is, olyan is; de háttérben a Zempléni-hegység hangulatossá teszi a Hernád-völgyét

Next

/
Thumbnails
Contents