Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
8HAZAJ KÖRKÉP badság városává. Az egyetlen megjelent református újságban írtam is egy cikket „1956. október 31., Kálvin tér” címen, amelyben az igei, reformátori és a történelmi szabadságharcot hitelesítettem az örökkévaló evangéliumi szereteteszmével. November negyedikén elindultak az orosz tankok, és egy hét alatt leigáztak bennünket. Később a hatóságok felszólítottak, hogy vonjam viszsza a cikkemben közölt gondolatokat. Én továbbra is hitvallást tettem mellettük. Távoznom kellett tehát a Kálvin térről. * Ettől kezdve egyik helyről a másikra helyezgették Hegedűs Lórántot. Nyolc év után közölték vele, hogy letelt a büntetése, viszszatérhet Budapestre, csak vonja vissza 1956-os nézeteit. Mivel erre most sem volt hajlandó, a baranyai Hidason találta magát. Egy hatszáz lelkes, addig gazdátlan gyülekezetbe került, ahonnan internálták az elődjét, ezért az emberek nem mertek templomba járni. De Hidasnak, az itteni bukovinai székely telepesek gyülekezetének aztán kerek huszonkét esztendeig volt lelkipásztora. Az apai ágon hajdúsági, anyain erdélyi gyökerű Hegedűs Lóránt hamar barátságot kötött ezekkel - az ő szavaival élve - az aranyszívű emberekkel, akik befogadták maguk közé. A hatalom persze nem akart hozzájárulni a végleges letelepedéshez, de a gyülekezet oly határozottan melléállt, hogy végül is csak megválaszthatták lelkipásztoruknak. A beiktatás napja azért is volt olyan nevezetes számára, mert ekkor mutatta be híveinek a feleségét is, akit még ő konfirmált a Kálvin téren. A fiatal orvosnő Pécs uránvárosi rendelőjébe járt dolgozni, nevelte négy gyermeküket, a nagytiszteletű úr pedig takarított, fűtött, harangozott, harmóniumozott és prédikált. Emellett egyholdas kertjükben fekete ribizlit termesztett. Épült a parókia, és megújult a kicsi templom, meg az értékes orgona. Nőtt a gyülekezet, imatermet is építettek, bukovinai székely szobát rendeztek be, mert Hegedűs Lóránt azt is feladatának érezte, hogy a nép ne felejtse el ősi szokásait és tájnyelvét. * A hidasi éveket komoly egyháztudományi munkára is felhasználta. Holland, német, svájci, amerikai professzorok látogattak el hozzá tapasztalatcserére, gyarapodtak a szakkönyvek, s az évek során tízezer kötetes, nyolcnyelvű könyvtárat gyűjtött össze. Ahogy ő mondta, a legkisebb templom és a legnagyobb könyvtár papja lett. Folyamatosan érkeztek a külföldi meghívások, de csak 1979- ben sikerült kijutnia, amikor a bázeli egyetem professzora - megunva a hiábavaló kísérleteket- a Svájci Tudományos Akadémia segítségével, a Magyar Tudományos Akadémián keresztül hívta meg a falusi papot. Ez a három hónap egy szenzációs teljesítményt is eredményezett. A bázeli egyetem négyszázhatvan éves történetében először fordult elő, hogy valaki hetven nap alatt írja meg a disszertációját és tíz nappal később meg is szerezze a szisztematikai teológiai doktorátust. * A hidasi gyülekezet tamburás díszvacsorával és új palásttal fogadta hazatérő papját, aki egyébként gondoskodott róla, hogy tá-A magyar reformáció A török hódítások és a belső trónviszályok miatt a tizenhatodik században meggyengült és három részre szakadt országban gyorsan tért hódított a reformáció. Első terjesztői külföldet járt Ferenc-rendi szerzetesek voltak, akik később protestáns prédikátorokként hirdették az új tanokat az agyongyötört országban. Dévay Bíró Mátyás után az egyik legnagyobb hatású prédikátor Szegedi Kis István és az „énekes reformátor”: Sztárai Mihály volt. A reformáció gyors terjedésére jellemző, hogy a baranyai református eklézsiák és a püspökség megalapítója, Sztárai Mihály 1551-ben Debrecenből már lelkészeket vihetett magával a török hódoltság területére. Az első magyar református zsinatot 1559 őszén hívták össze a marosvásárhelyi vártemplomba, és alig kilenc évvel később, 1568-ban - a világon elsőként - a tordai országgyűlés törvénybe iktatta a vallásszabadságot. 1590-ben Vizsolyban kinyomtatták Károli Gáspár gönci lelkész fordításában az első magyar nyelvű Bibliát. A tizenhatodik század végére az ország lakosságának majd kilencven százaléka protestánssá lett. A bécsi udvar természetesen nem nézte jó szemmel a demokratikus alapon szerveződő „rebellis” egyházat, és megkezdődött az erőszakos rekatolizáció. Gályarabságra hurcolták a protestáns prédikátorokat, elvették templomaikat, betiltották istentiszteleteiket. (Emlékét Debrecenben ma is hirdeti a gályarabok oszlopa.) A Magyarországi Református Egyház a reformáció svájci, helvét irányzatának (Kálvin, Zwingli) talaján épült fel. Tanításait közvetlenül a Bibliából vezeti le, elveti a dogmák és a szentek tiszteletét, csupán két szentséget - a keresztséget és az úrvacsorát - ismeri el. Szervezeti rendje, egyházkormányzata a zsinat-presbiteri elv alapján működik. Sajátosan magyar vonása, hogy a presbitériumok és kollektív testületek mellett a püspöki vezetést is megőrizte. Magyarországon jelenleg a lakosság mintegy húsz százalékára tehető a megkeresztelt reformátusok száma. A négy egyházkerületben (Duna meliéki, dunántúli, tiszáninneni, tiszántúli) huszonhét egyházmegye és ezerkétszáz gyülekezet van. A világon összesen háromezerötszáz magyar református gyülekezetét tartanak számon: Erdélyben kb. ezerkétszázat, Szlovákiában százon felül, Kárpátalján száz, Délvidéken száz alatt, ezenkívül Észak- és Dél-Amerika csaknem minden országában, l.'j-Zélandban, Dél-Afrikában és Ausztráliában. A magyar reformátusoknak összesen tizenkét püspöke van. Három teológiájuk működik: Budapesten, Debrecenben és Kolozsvárott.
