Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
HAZAI KÖRKÉP 31 Innen indult Háry János „Áldozz a pásztornak, igyál, s élni fogsz!” - imigyen biztatta mintegy ezerkétszáz esztendővel ezelőtt a cimborákat egy görög szövegű áldozati csésze. Szekszárdi szőlőtőkék kapálásánál került elő, de találtak itt régebbi „borissza” emléket is. Az egyik ásatáskor előkerült díszes szarkofágban egy 3. századból származó üveg borra akadtak, amit azóta is őriznek a Nemzeti Múzeumban. Mégis téved, aki azt gondolja: Szekszárd városa csak boráról nevezetes. Róma hét dombra épült, Szekszárdot hét halom veszi körül: a Csatár, a Bartina, a Bakta, az Előhegy, a Remete, a Kopasz- és az Óriás-hegy. Lépjünk közelebb! A „Szekszárdon születtem / Színésznőt szerettem” alliteráció költője, Babits Mihály már régóta hiába keresné azt a „kis város: - nagy falut”, mely „mint álmos eb” nyújtózott a dombok alatt. Aki a tíz éve megjelent „Magyarország” című Panoráma útikönyvet kezébe veszi, az is bajosan igazodik el az abban olvashatók nyomán. Az akkori huszonháromezer lakosú városban most majdnem kétszer ennyien laknak, de szerencsére sokkal többen sose lesznek, mert egyszerűen nem férnének el. Szekszárd, a legkisebb magyar megyeszékhely, melynek mellékesen szólva még „megyei rangú város” titulusa sincsen, azért is kedves számomra, mert sose lesz nagy. Célszerű azonban messzebbről kezdeni, hiszen az átlagos idelátogató a híres-nevezetes bor léténél aligha tud többet erről a vidékről. Ha igaz, az első tudatos szőlőtelepítő egy keménykezű római katonacsászár volt itt: Probus. Hihető, mert a híres borvidék, a Szerémség szülötte volt. Telepítőkedvét az akkori munkaeszközök használatát alighanem megunt légionáriusok azzal honorálták, hogy rövid, de eredményes hatéves uralkodása utolsó esztendejében rövid úton agyonverték. Ha rajtam múlt volna, bizonyára nekik állittatok szobrot a mai Kálvária-hegyen. A Kálváriahegy amúgy mindössze húsz méterrel fekszik alacsonyabban a tenger szintje felett, mint a budai Gellért-hegy (208 m). A panoráma kedvéért feltétlenül érdemes felmenni és lehetőleg egy pillantást se vetni az ott álló szoborszörnyetegre, mely állítólag a város szimbóluma lenne, csak egyedül a szekszárdiak nem érzik annak. Római villák, hadiút Szekszárd, Alisca néven, kelta település volt. Később római villák népesítették be az itteni dombok lábánál húzódó fontos hadiút mentén. Aztán jöttünk mi, magyarok, főleg pedig I. Béla király, aki 1061-ben bencés apátságot alapított itt. Ennek templomromjait feltárták, a király sírját nem, mert a múlt század első harmadában Pollack Mihály fölébe építtette az egyik legszebb klasszicista stílusú művét, a régi megyeházát, mely egyébként a Magyar Nemzeti Múzeum egyenes ági őse. A megyeházába a környék földesurai csak bejártak, de nem laktak itt. így Bezerédi István se, az első jobbágyfelszabadító magyar nemes, akinek szobra hátat fordít a Béla téren az ország legnagyobb egyhajós templomának, és nézi azt a páratlan szép épületet, ahol életében annyiszor megfordult. Szekszárdnak nem voltak földesurai, így nagyon korán gazdag szőlőtermesztő város lett. A tanyák, présházak száma a négyez-Az I. Béla királyunk alapította bencés apátság romjai a régi megyeháza udvarán. Nyári koncertek helye
