Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-01 / 5. szám

POSTALÁDÁNKBÓL 11 az én jegyemet, és ők menjenek előre, mert ne­kem még parkolóhelyet kell találnom, és nincs ér­telme, hogy mindnyájan elkéssünk. Nagy szeren­csém volt, mert rögtön ta­láltam egy helyet, így csak pár perccel maradtam el tőlük. Az utolsó pillanatban még úgy határoztam, hogy veszek a cirkusz büféjé­ben egypár dolgot. Mi­után fizettem, a nagy siet­ségben a bőr pénztárcá­mat, amiben csak pénzt tartok, ottfelejtettem a pulton. Benne volt vagy ezer dollár és vagy har­mincezer forint készpénz. Kb. tíz perccel később odajött hozzám a jegysze­dő néni és egész halkan megkérdezte, hogy „mondja már uram, nem hiányzik magának valami­je?”. Egészen meglepődve néztem meg az egyik far­zsebemet, de benne volt az útlevelem meg a szemé­lyi igazolványom. Utána megnéztem a másik zsebe­met, és akkor vettem ész­re, hogy hiányzik a pénz­tárcám. Mondom neki, „igen, a pénztárcám hi­ányzik”. Azt mondja, „hát gondoltuk, hogy a magáé. A büfés néni találta meg és odaadta az igazgató­nak, a szünetben elkérheti tőle.” Mondanom sem kell, hogy a szünetben én vol­tam az első, aki kiment. Bemutatkoztam az igazga­tónak, mondtam, hogy én vagyok a tárca tulajdono­sa, ő pedig megkérdezte, milyen szinű a pénztárca és mennyi pénz van ben­ne. Miután válaszoltam, minden további nélkül visszaadta; egy fillér nem hiányzott belőle. Nos, miért írom most meg ezt a levelet? Először is, még egyszer meg sze­retném köszönni a Fővá­rosi Nagycirkusz dolgo­zóinak becsületes eljárá­sukat, másodszor pedig, mert idáig vagy tíz alka­lommal elmondtam az esetet amerikai ismerőse­imnek, és alig akarták el­hinni. A nejem mondja is a barátnőinek, hogy jövő nyáron menjenek Magyar­országra; ott még ilyen is előfordul. Hát igen, ilyen is elő­fordul, és én úgy érzem, hogy ez többet ér, mint sok, pénzért vásárolt rek­lám. Ha ezt a magyar be­csületességet meg tudjuk tartani, akkor nem kell félnünk, mert majd min­den évben több és több tu­rista jön Magyarországra, ami mindenkinek jó. SARKADY TIBOR ROCKVILLE, MA., USA KÉPZŐMŰVÉSZEK FIGYELMÉBE Szeretném, ha a nagyvi­lágban élő és alkotó ma­gyar és magyarbarát kép­zőművészek egy olyan kö­zösséget alkotnának, amely közösen rendezne minden évben más és más országban tárlatot és szimpoziont. A kiállítás anyaga megvásárolható lenne, s a jövedelem 10 százaléka egy közös alap­ba kerülne, mely összeg a soros képzőművészeti tár­latok megrendezését, le­bonyolítását támogatná. Művészeti díjakat is kiosz­tanánk, az esetenként ti­zenkét legeredményesebb alkotó részére. Szívesen fogadnánk támogatók, szponzorálók, menedzse­lők, galériások jelentkezé­sét is, mely elősegítené e nemes cél anyagi és erköl­csi sikerét. Nekik elsőbb­ségi joguk lenne a vásár­lásban. Az első ilyen kiál­lítás ez év októberében lenne az anyaországban, Szegeden. Jelentkezést 1991. júni­us 30-ig, az alábbi címre várunk: 8640 Fonyód, Csend u. 13., Pf. 43. Tel.: 84-60992. Minden jelent­kezésre 1991. augusztus 31-ig válaszolunk, egyben közöljük a teendőket. Kérjük, hogy levelükhöz megcímzett és portóval el­látott válaszborítékot mel­lékeljenek. SEGÍTSÉGET, GYÓGYSZERT KÉR Két évvel ezelőtt epe­műtéten estem át, és azóta rettentő sokat szenvedek a gyomrommal. Sem hely­ben, sem másutt Erdély­ben nem tudtak segíteni rajtam. Sőt, nem is tudják, mi a bajom. Külföldre kellene mennem, de anya­gi lehetőségeim ezt nem engedik. Jó háziasszony vagyok, és szívesen vállal­nék valakinél - lehetőleg orvoscsaládnál - néhány hónapra házvezetést, ha arra az időre egy kis zugot tudnának biztosítani és egy kivizsgálást számomra el tudnának intézni. Leg­alkalmasabb, gondolom, egy budapesti család len­ne. 54 éves nyugdíjas tiszt­viselőnő vagyok, gyer­mekszerető, alkalmazko­dó, de sajnos erős dohá­nyos. Másik problémám - összefügg az elsővel - sür­gősen szükségem volna GASTRICUR nevezetű nyugatnémet gyógyszerre, legalább 8-10 dobozra. Ezt a gyógyszert sem Ro­mániában, sem Magyaror­szágon nem ismerik. Ha valaki küldeni tudna Né­metországból, megtalál­nám a módját, hogy viszo­nozzam a kedvességét. EGYED GERGELY ÉVA CSÍKSZEREDA, POSTACÍM: MIERCUEREA CIUC 4100 STR. FLORILOR NR. 85. I./5. JUD. HARGITA, ROMÁNIA EMLÉKPARK ÉS ÜDÜLŐFALU E hasábokon már hírt adtunk Czibula Péter kez­deményezéséről (címe: 2112 Veresegyház, Fürdő u. 21.), aki egy 1956-os emlékparkot szeretne lét­rehozni, melyben a forra­dalom áldozatainak emlé­két egy-egy fa örökítené meg. E park mellé építene azután egy széles körű szolgáltatásokat nyújtó fa­lut, a hazáját kényszerű­ségből elhagyók s most visszatérők számára. Czi­bula úr kérte, hogy közöl­jük: kimaradt egy fontos információ. Várná azok érdeklődését is, akik csak az év egy részét töltenék szülőföldjükön. Az ő há­zukat a tulajdonosnak profitáló módon hasznosí­taná - bérbe adná - a fa­lut üzemeltető társaság. DRÁGA NÉPEM, TÉRJ MAGADHOZ! Végtelenül aggaszt né­pemnek, nemzetemnek sorsa! A legnagyobb ne­hézséget az erkölcs, a köz­erkölcs hanyatlásában lá­tom. Hiányzik erősen az egymás iránti szeretet, tisztelet, megértés. Felelős magyar vezetők, képvise­lők! Ne ellenségként ke­zeljétek egymást! SZDSZ, Fidesz, MDF, Kisgazda­­párt, Kereszténydemokra­ta Párt, MSZP, független, vagy kik vagytok! Ne egy­más torkát szorongassá­tok, hanem egymás kezét! Szeretetben, megértésben öleljétek meg egymást, még ha politikai ellenzéki­ek is vagytok! Kölcsey intő szavai le­gyenek mindig előttetek: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” Hoz­zatok olyan törvényeket, amelyekből az istenáldot­ta, jobb sorsra érdemes nép azt látja, hogy min­den a javukra szolgál; ak­kor érdekelni fogja a poli­tika, az ország sorsa, a vá­lasztás és így tovább. Ak­kor igazán a segítségetek­re lesz! Józan paraszteszedet vedd elő, drága népem! Térj magadhoz! Megszűnt már a kommunista hazug és tév állítás, hogy „a párt a mi eszünk”. Hozzanak szigorú ren­deleteket a rend, a fegye­lem megszilárdítására! Akkor rend lesz és annak megbecsült őre, rendőre. Ne kelljen azt hallani, amit mostanában hallunk: „Ma nem szabad Magyar­­országra menni, mert ott ma borzalmas állapotok uralkodnak; egyáltalán nincs közbiztonság. ” Remélem, Isten neve is nagy I-vel Íródik ezentúl, minthogy a klasszikus gö­rög kultúra sem időszámí­tás előtt (i. e.), hanem Krisztus előtt (Kr. e.) vi­rágzott, tehát helyezzék vissza Krisztust, Kr. u. 1991-ben! TÓTH JÁNOS BÉLA HAMILTON, ONT., KANADA

Next

/
Thumbnails
Contents