Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
MAMÁNKÁNK 51 A drága társ, Vargha Tamás 1968-ban halt meg. Marcsi néni ezután kezdett utazni. Kamatoztathatta remek nyelvérzékét, hiszen a nyelveket is autodidakta módon sajátította el. Például a magyar katonák számára írott orosz nyelvkönyből tanult, kissé ni. - Meg sem fordult a fejében, hogy lehetnek ellenségei. Az utóda csúnyán elbánt velünk. Úgy dobatott ki minket Kunszentmiklósról, hogy sokáig be se tehettük oda a lábunkat. A gyerekeink akkor már szétszóródtak, de egyiknek sem volt akkora lakása, hogy minket befogadjon. Négy teljes esztendő telt el úgy, hogy a nyarat szerény kis nyaralónkban töltöttük, a telet pedig mindig valamelyik gyermekünkhöz behúzódva. A bútoraink egy hajdani óvóhelyen beraktározva penészedtek, a könyveink itt is, ott is, szanaszét. Az utolsó télen Domokos fiaméknál (akik maguk is szűkösen éltek a sok gyermekkel) azért még így is legépeltem tizenkét folytatásban a Károli Gáspárról szóló regényemet, ami Kanadában meg is jelent. Aztán sikerült egy kicsiny, szerény lakásba jutnunk. Kint volt a vécé, nem volt bent folyó víz, de mi mégis nagyon boldogok voltunk! sajátos mondatainak azért már a háborúban is igen nagy hasznát vette. Később fordított is, Jeszenyint meg angol és francia regényeket. Ezek is a szekrényben és a fiókokban várják sorsukat. A Vargha család létszáma ma már száz fölött van, ezért Mamánkánk születésnapját már csak több fordulóban ünnepelhetik. Búcsúzóul mit is kérdezhettem volna mást, mint azt: hogy lehetett ezt a nehéz életet így, ilyen derűvel végigcsinálni?- A Bibliában mindig találtunk valami vigasztalót. Tudtuk, kinél van az erőforrás. Az Úristen megajándékozott hittel, humorral és művészi hajlammal. Nem lettem művész, hanem lettem, amitől már nyolcéves koromban is rugódoztam, lettem feleség, és anya, és háziasszony. Mater. Matéria. Anya. Anyag. Agyag a Nagy Alkotó kezében. Z1KA KLÁRA KOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ
