Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-04-01 / 4. szám

36 SAJTÓTÜKÖR A nyugati magyarság új feladatai A Franciaországban élő Bakonyi József a Nyuga­ton élő magyaroknak a szülőföldhöz való viszo­nyáról ír a független poli­tikai és művelődési szem­lében. A strasbourgi Euró­pa Parlament ülésein is részt vevő szerző megítélé­se szerint a külföldön élő magyarnak talán nem is annyira a hazai kérdések­kel kellene foglalkoznia, mint inkább azzal, amit lakóhelyén, külföldi kap­csolatai révén tehet Ma­gyarország image-énak ja­­vitásáért, illetve az utódál­lamok uralma alá kény­­szerített magyarok érde­keinek védelméért. Az Eu­rópa Tanácsban - hangsú­lyozza Bakonyi József - mindinkább elfogadott az az álláspont, miszerint szükséges az emberi jogok kiszélesítése a kisebbségi­nemzetiségi kollektív jo­gok biztosításával. A szer­ző lényegesnek ítéli a kül­földi sajtóban megjelenő támadások elleni védeke­zés megszervezését is. Ez­zel kapcsolatban a cikk felveti egy nemzetközi saj­tófigyelő szolgálat meg­szervezésének szükséges­ségét. Mondanivalóját a ta­nulmány végén így ösz­­szegzi a szerző: Sokkal többet és sokkal jobban kell „mozgolód­nia” az emigrációnak ah­hoz, hogy a trianoni béke­diktátum adta tarthatatlan helyzetre felhívja a befo­gadó országok kormá­nyainak és az ottani köz­véleménynek a figyelmét; (ön)vizsgálódásra késztes­sen történészeket, politi­kusokat, publicistákat, s hogy az érdeklődést ne csak az igazságtalanságok iránt keltse fel, de e régió jövőjét érintő közös fele­lősségre is emlékeztessen. tenni a hitoktatás és a hit átadása között, mert ez utóbbi mélyebb, és az egy­házközségben kell történ­jen. Az iskola afféle elő­­gyakorlat, tehát az iskolai hitoktatás előkészitő sze­repet tölthet be. Az újjá­alakuló szerzetesrendek­kel kapcsolatosan Vársze­gi Asztrik ott látja a legna­gyobb problémát, hogy nagy a szakadék az 1950 előtt belépő, szerzetessé­güket azóta megélő szer­zetestestvérek és az újon­nan csatlakozók között. Itt az elöljáróknak nagy bölcsességre van szüksé­gük. A beszélgetésben hang­súlyosan szó esik az értel­miség szerepéről. Várszegi püspök meggyőződése szerint szükség van ke­resztény értelmiségre. A megmaradt klérusnak ke­resni kell az utat, hogy hol teremti meg azt a fóru­mot, ahol a megmaradt keresztény intelligencia vagy a felnövekvő keresz­tény értelmiség az egyház javára kamatoztatja a te­hetségét, átadhatja tudá­sát;- Itt mindenekelőtt a klérusnak a saját félelmeit kell felszámolnia - mutat rá az interjú végén Vársze­gi Asztrik. - Szembe kell néznie azzal, hogy amíg az egyház a kontraszelek­ció, a visszaszorítás, az el­szigeteltség állapotában volt, fölnőtt egy szabad, nyitott, sok vonatkozás­ban egészségesebben gon­dolkodó katolikus értel­miségi réteg. Ezek értékeit nem szabad elutasítani, hanem minél gyümölcsö­zőbbé kell tenni az egész keresztény közösség és át­tételesen a társadalom számára is. Könyvek közt válogatni tilos! Várszegi Asztrik a ma egyházáról A katolikus egyház idő­szerű gondjairól és tervei­ről közöl beszélgetést Vár­szegi Asztrik püspökkel a katolikus folyóirat főszer­kesztője, Lukács László. Várszegi Asztrik ki­emelten szól arról az elkö­telezett, értékes világi ré­tegről, amelynek szolgála­tára egyre inkább szükség van. A Caritas Hungarica szervezetben például - amelynek fő feladata a szegények, betegek gon­dozása, felkarolása - je­lentős segítséget nyújthat­nak a papoknak:-Annak ellenére, hogy papságunk rádióval, tele­vízióval és újsággal ren­delkezik - mutat rá Vár­szegi Asztrik -, a 40 év alatt beszűkült a gondol­kodásunk. A kultikus cse-VIGÍLIA lekményeken és a szentsé­gi életen túl a szociális és a kulturális terület az, ahol meg kellene újulni. Azzal az itt-ott felbuk­kanó váddal szemben, hogy az egyház „hatalom­ra törne”, Várszegi püs­pök megállapítja, hogy a társadalmi köztudatban torz kép él az egyházról, amelyhez hozzájárult a rosszindulatú propaganda is. Az egyház küldetése nem az, hogy uralkodjék, hanem az, hogy szolgál­jon, hogy felkínálja a vi­lágnak azt, ami hite sze­rint egyedül üdvös az em­berek javára. A beszélgetésben a hit­oktatásról is szó esik. Vár­szegi Asztrik vélekedése szerint különbséget kell A Nagyváradon megje­lenő független lap Hor­váth Andorral, a román Művelődésügyi Miniszté­rium miniszterhelyettesé­vel közöl beszélgetést, melynek fő témája a ro­mániai magyarság hely­zete. Horváth Andor az in­terjúban kiemeli annak fontosságát, hogy az intéz­ményi önállóságnak most már el kell érnie a műkö­dőképes gyakorlatot. A pénzügyi kérdések megol­dása mellett az egyik fő feltétel a törvényes kere­tek országos érvényesülé­se a művelődési élet egé­szében. Ilyen lesz például a szerzői jogdíjtörvény vagy a műemlékvédelmi törvény. A miniszterhelyettesi nyilatkozatban fontos sze­rep jut a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok ügyének:- A cenzúra megszűnt - mondja Horváth Andor -, a szellemi termékeknek az országból való kitiltására egyetlen hatóság sem jo­gosult. A vámtisztviselő­nek nincs joga válogatni a könyvek között. Ajánlott, hogy fel legyen tüntetve a szállítmány adományozó­ja - nagyobb tételű könyv esetében - és a szállít­mány címzettjének a kilé­te. Amennyiben a könyv­adomány úgy jön be, hogy kereskedelmi forgalomba kerül, akkor nyilvánvaló, hogy az itteni átvevőknek kereskedelmi engedélye kell, hogy legyen. Ennyi­ből áll mindaz a törvényes előírás, ami a könyvek be­hozatalát illeti. Az interjút készítő vára­­di főszerkesztő azzal a megjegyzéssel zárja a be­szélgetést, hogy reméli: az elmondottak mielőbb a gyakorlati valóságot jelen­tik.

Next

/
Thumbnails
Contents