Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
36 SAJTÓTÜKÖR A nyugati magyarság új feladatai A Franciaországban élő Bakonyi József a Nyugaton élő magyaroknak a szülőföldhöz való viszonyáról ír a független politikai és művelődési szemlében. A strasbourgi Európa Parlament ülésein is részt vevő szerző megítélése szerint a külföldön élő magyarnak talán nem is annyira a hazai kérdésekkel kellene foglalkoznia, mint inkább azzal, amit lakóhelyén, külföldi kapcsolatai révén tehet Magyarország image-énak javitásáért, illetve az utódállamok uralma alá kényszerített magyarok érdekeinek védelméért. Az Európa Tanácsban - hangsúlyozza Bakonyi József - mindinkább elfogadott az az álláspont, miszerint szükséges az emberi jogok kiszélesítése a kisebbséginemzetiségi kollektív jogok biztosításával. A szerző lényegesnek ítéli a külföldi sajtóban megjelenő támadások elleni védekezés megszervezését is. Ezzel kapcsolatban a cikk felveti egy nemzetközi sajtófigyelő szolgálat megszervezésének szükségességét. Mondanivalóját a tanulmány végén így öszszegzi a szerző: Sokkal többet és sokkal jobban kell „mozgolódnia” az emigrációnak ahhoz, hogy a trianoni békediktátum adta tarthatatlan helyzetre felhívja a befogadó országok kormányainak és az ottani közvéleménynek a figyelmét; (ön)vizsgálódásra késztessen történészeket, politikusokat, publicistákat, s hogy az érdeklődést ne csak az igazságtalanságok iránt keltse fel, de e régió jövőjét érintő közös felelősségre is emlékeztessen. tenni a hitoktatás és a hit átadása között, mert ez utóbbi mélyebb, és az egyházközségben kell történjen. Az iskola afféle előgyakorlat, tehát az iskolai hitoktatás előkészitő szerepet tölthet be. Az újjáalakuló szerzetesrendekkel kapcsolatosan Várszegi Asztrik ott látja a legnagyobb problémát, hogy nagy a szakadék az 1950 előtt belépő, szerzetességüket azóta megélő szerzetestestvérek és az újonnan csatlakozók között. Itt az elöljáróknak nagy bölcsességre van szükségük. A beszélgetésben hangsúlyosan szó esik az értelmiség szerepéről. Várszegi püspök meggyőződése szerint szükség van keresztény értelmiségre. A megmaradt klérusnak keresni kell az utat, hogy hol teremti meg azt a fórumot, ahol a megmaradt keresztény intelligencia vagy a felnövekvő keresztény értelmiség az egyház javára kamatoztatja a tehetségét, átadhatja tudását;- Itt mindenekelőtt a klérusnak a saját félelmeit kell felszámolnia - mutat rá az interjú végén Várszegi Asztrik. - Szembe kell néznie azzal, hogy amíg az egyház a kontraszelekció, a visszaszorítás, az elszigeteltség állapotában volt, fölnőtt egy szabad, nyitott, sok vonatkozásban egészségesebben gondolkodó katolikus értelmiségi réteg. Ezek értékeit nem szabad elutasítani, hanem minél gyümölcsözőbbé kell tenni az egész keresztény közösség és áttételesen a társadalom számára is. Könyvek közt válogatni tilos! Várszegi Asztrik a ma egyházáról A katolikus egyház időszerű gondjairól és terveiről közöl beszélgetést Várszegi Asztrik püspökkel a katolikus folyóirat főszerkesztője, Lukács László. Várszegi Asztrik kiemelten szól arról az elkötelezett, értékes világi rétegről, amelynek szolgálatára egyre inkább szükség van. A Caritas Hungarica szervezetben például - amelynek fő feladata a szegények, betegek gondozása, felkarolása - jelentős segítséget nyújthatnak a papoknak:-Annak ellenére, hogy papságunk rádióval, televízióval és újsággal rendelkezik - mutat rá Várszegi Asztrik -, a 40 év alatt beszűkült a gondolkodásunk. A kultikus cse-VIGÍLIA lekményeken és a szentségi életen túl a szociális és a kulturális terület az, ahol meg kellene újulni. Azzal az itt-ott felbukkanó váddal szemben, hogy az egyház „hatalomra törne”, Várszegi püspök megállapítja, hogy a társadalmi köztudatban torz kép él az egyházról, amelyhez hozzájárult a rosszindulatú propaganda is. Az egyház küldetése nem az, hogy uralkodjék, hanem az, hogy szolgáljon, hogy felkínálja a világnak azt, ami hite szerint egyedül üdvös az emberek javára. A beszélgetésben a hitoktatásról is szó esik. Várszegi Asztrik vélekedése szerint különbséget kell A Nagyváradon megjelenő független lap Horváth Andorral, a román Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettesével közöl beszélgetést, melynek fő témája a romániai magyarság helyzete. Horváth Andor az interjúban kiemeli annak fontosságát, hogy az intézményi önállóságnak most már el kell érnie a működőképes gyakorlatot. A pénzügyi kérdések megoldása mellett az egyik fő feltétel a törvényes keretek országos érvényesülése a művelődési élet egészében. Ilyen lesz például a szerzői jogdíjtörvény vagy a műemlékvédelmi törvény. A miniszterhelyettesi nyilatkozatban fontos szerep jut a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok ügyének:- A cenzúra megszűnt - mondja Horváth Andor -, a szellemi termékeknek az országból való kitiltására egyetlen hatóság sem jogosult. A vámtisztviselőnek nincs joga válogatni a könyvek között. Ajánlott, hogy fel legyen tüntetve a szállítmány adományozója - nagyobb tételű könyv esetében - és a szállítmány címzettjének a kiléte. Amennyiben a könyvadomány úgy jön be, hogy kereskedelmi forgalomba kerül, akkor nyilvánvaló, hogy az itteni átvevőknek kereskedelmi engedélye kell, hogy legyen. Ennyiből áll mindaz a törvényes előírás, ami a könyvek behozatalát illeti. Az interjút készítő váradi főszerkesztő azzal a megjegyzéssel zárja a beszélgetést, hogy reméli: az elmondottak mielőbb a gyakorlati valóságot jelentik.
