Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
HAZAI KÖRKÉP 31 hogy megismertessék velük a parasztság panaszát. A jövőt szerették volna így kiigazítani. Ebben az időben küldték először fiaikat főiskolákra, egyetemekre a gazdák, remélve, hogy véreik jobban képviselik majd a földön élő embereket, mint a politikai áramlatok örvényei által megpörgetett, ide-oda szédülő politikusok. A helyi polgárság is kitermelte saját szellemi rétegét. Sajátos módon a hely szinei által megbabonázott képzőművészek - Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula - lettek Hódmezővásárhely meghatározó és messzire sugárzó egyéniségei. Már Ady Endre „Paraszt-Párisnak” mondotta Vásárhelyt, észrevevén az itt megdúsult és a művészetekben is érvényre jutó alkotóerőt. Kulákirtás... 1990. november 20-án a városban működő Állattenyésztési Főiskolai Kar kongresszust szervezett a „Hagyományos állattartás történetéről”. Ebből az alkalomból nyílt meg Szenti Tibor néprajztudós „Vásárhelyi tanyavilág” című dokumentumfotó-kiállítása, melynek különlegessége, hogy a kiállított 260 fotó negatívját (és azok publikálási jogát is) a szerző a főiskolának ajándékozta. A vásárhelyi paraszti élet és tanyavilág tudományos kutatójának e gesztusa többféleképpen értelmezhető és értelmezendő.- Ezzel kívántam megköszönni a városnak, hogy tavalyelőtt Pro Űrbe kitüntetéssel tisztelt meg^nyilatkozta Szenti Tibor az Új Magyar Híreknek. - Emellett szándékomban állott megalapozni egy újabb Plohn-gyűjteményt. Tudnivaló ugyanis, hogy a vásárhelyi Plohn József fényképész volt az, aki a fényképészet őskorában Magyarországon először fordult a való élet, mint téma felé, megmentve az emlékezetnek és a szemnek egy letűnt kor igazi valóságát. O a tanyavilág fénykorát kapta lencsevégre, én, fájdalom!, a pusztulását... Szenti Tibor húsz éve járja és fotografálja a vásárhelyi tanyavilágot. Eleinte külön engedéllyel, ugyanis mint a vásárhelyi kórház higiénikusa, papírt szerzett a tanyavilág higiénéjének kutatására. Nem akármilyen turpisság volt ez, hiszen a tanyák ez idő tájt a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kiépítésének fő akadályának számítottak. Tönkretételük, elpusztításuk hősi, haladó és dicséretes tettnek számított. Aki mellettük szólt, a rendszer ellenségének, retrográd elemnek számított, ennek minden következményével.- Több ezer fényképet készítettem - teríti szét asztalán Szenti a fotókat. - Nem művészi alkotások, csupán néprajzi dokumentációk. Az utolsó tanyai nemzedéket örökítettem meg. Ilyen arcok, testek már nincsenek is. A korai kelés, a kemény mezei munka, a szél cserzővargasága leolvasható bőrükről, vonásaikról, ujjaik bögéről... Ezek a képek akkor készültek, amikor napirenden volt, Pár hónapos demokráciánk még fel sem térképezhette igazán, hogy mi történt az elmúlt negyven évben a parasztsággal, ezért aztán meglehetősen bizonytalan, vajon miként oldja meg a „szocializált” parasztság történelmi igazságtételét. A Magyar Televízió „Kuláksors” címmel a vásárhelyi tanyavilágban forgatott nemrégiben egy dokumentumfilmet, hozzájárulandó a földkérdés tisztázásához. Miért éppen Vásárhelyen? Mert - Viharsarok lévén - ezen a vidéken keményebb volt a kulákirtás, mint másutt. A mintagazdákat (a Gregussokat, a Szélieket stb.), akiket pedig az akkori új rezsim minősített oklevéllel „mintagazdáknak”, az elvakult, túlteljesítő baloldali erők örök életre meg akarták semmisíteni. Még a hatvanas években is hamis tanúkkal bizonyították sokukra az izga1960 - Indul a tcesz. Boronáinak a világhírű Kökénydombon, ahonnan a Kökénydombi Venus előkerült hogy délben szóltak a tanyásgazdának, hogy másnapra ürítse ki a tanyáját, mert jön a téesz buldózere és ellöki az épületet. Itt voltam az atkai úton - mutat a fényképekre -, amikor a gazda kirakott mindent a tanya elé, és éppen szemrevételezte, mit tud magával vinni a fiához, a városba, egy tóalji bérház hatodik emeletén lévő lakásba. A tanyában a bútorok, gépek, masinák mellett persze egy csomó kacat is felgyűlt, amit az apja, nagyapja meghagyott, és ami a világon semmire sem volt jó, de emlék fűzte hozzájuk... tás bűntettét, a börtönből kijőve aztán mindenbe beletörődve tengették tovább életüket... A századelőn Vásárhely határában csaknem hétezer tanya állt. A földhivatali nyilvántartás szerint 1988-ban már csak 1200, de csak 800-ban laktak. A többi romtanya volt, vagy már be is szántották. Iparosítás A város iparosítása, mint az országban másutt is, az 1950-es években kezdődött. Itt is átgondolatlanul, hiszen a környék termelvényeinek feldolgozása he
