Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
HAZAI KÖRKÉP 7 sérelt meg. Klaus ezek után az NDK-ba sem mert hazamenni, félt a hírhedt titkpsrendőrség, a Stazi bosszújától. így Magyarországon bujkált sok, hasonlóan járt társával egyetemben. Tulajdonképpen ő volt az első jelképes menekülő „fecske”. Az időközben már a történelem süllyesztőjébe került kommunista párthadsereg, a Munkásőrség önkéntesei a határra vonultak, hogy közreműködjenek a menekülők elfogásában. Miközben az osztrák oldalon önkéntesek ezrei segítettek a mégiscsak átjutottaknak. A legnagyobb felháborodást kétségkívül az váltotta ki, amikor kiderült: Magyarország visszaadja a hírhedt szekunak, a romániai titkosrendőrségnek azokat a magyarokat, románokat, akik Ceausescu Romániájából - leginkább Erdélyből - kényszerűségből a zöld határon keresztül menekültek át, mivel nem kaptak úti okmányokat. Jól emlékszem, 1989 januárjában a román-magyar határon próbáltunk utánajárni a történteknek. Ködös, sáros időben csúszkáltunk a határsáv melletti úton. A környékbeli emberek borzasztó történetekről számoltak be. A magyar határőrök az elfogottakat - többségük békés fiazások következtében is, a kormány vezetői belátták, nem lehet továbbra is tekintettel lenni a szomszédos ortodox kommunista vezetések kívánságaira. S a nemzetközi normák figyelembevételével kell eljárni. Éppen a románmagyar határon történtek inspirálták arra még a régi Országgyűlést, hogy Bánffy György képviselő - az ismert színművész - 1989. január 10-i javaslata alapján elfogadja: alapos vizsgálat nélkül az ország területéről egyetlen menekült se legyen kitoloncolható. Magyarország tehát tranzitúttá vált Kelet és Nyugat között. „Nem kalandvágyból indultunk neki” - albán menekültek tál, aki emberi élet reményében próbált szerencsét - bilincsbe verve kiszállították a határra, és átadták román kollégáiknak. Azok nem sokat teketóriáztak, gyakran már a helyszínen összeverték a szerencsétleneket. A magyar határőrök válogatás nélkül mindenkit kiadtak, magyart, románt, azt is, aki Magyarországon kívánt letelepedni, és azt is, aki tovább szeretett volna utazni. Lassan, talán a politikai válto-1990-ben az orosz zsidók exodusa bolygatta föl ismét a kedélyeket. Hosszú ideig a Szovjetunióból közvetlenül nem utazhattak, így kelet-európai városokban szálltak át. 1990 nyarának elején arab terrorszervezetek megfenyegették az evakuálásban résztvevő országokat, légitársaságokat, így Magyarországot és a Malévet is. A magyar hatóságok egy pillanatra meginogtak, korábbról nem volt tapasztalatuk arról, mi ilyenkor a helyes eljárás, s le akarták állítani a magyar részvételt. Különösen, amikor kiderült, a biztonsági rendszabályok a Ferihegyi repülőtéren - enyhén szólva - némi kívánnivalót hagynak maguk mögött. Erre különösen az
