Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Könyvkóstoló Az Aranybullától a szerzetesrendekig Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A-J. Több mint fél évszázad múlt el azóta, hogy a hazai fönemesség történelmi szerepét, jó hírét e hazában szóra érdemesítették volna. Utódaikat üldözték, javaiktól megfosztották, fogság várt rájuk és kényszermunka, jobb esetben kitelepítés. Ama kevesek, akik itt maradtak, szerényen meghúzódtak valahol. Legújabb kori történelmünk figyelemre érdemes része e nemcsak címüknél, hanem társadalmi szerepüknél fogva is fontos családok élete. A szerző maga is bárói családból származik. Évtizedes munkájának eredményeként e művében - amelyet a Natura kiadó jelentetett meg - 600 családra és több mint 16 ezer családtagra vonatkozóan találunk adatokat. Aranybulla Az Aranybulla az egyik legféltettebb, legjelentősebb ereklyénk, az az aranypecsétes szabadságlevél, amelyet II. András Árpád-házi uralkodónk 1222-ben bocsátott ki a királytól függő szabad birtokosok követelésére, jogaik biztosítására. E szabadságlevél azonban a lakosság szélesebb rétegeinek kívánságait is törvénybe foglalta, s így a nemzet 1848-ig a magyar alkotmány alapjának tekintette, melynek intézkedéseit számos uralkodónk megerősítette, s koronázási esküjében megtartani fogadta. Sajnos az eredeti okmány az idők során elveszett, létezik azonban több hiteles másolata. Ezek közül az 1351-es, Nagy Lajos idejéből fennmaradt változat, melyet az Országos Levéltár őriz, az Aranybulla formai és tar-GUDENUS JANOS JÓZSEF A magyarországi főnemesség XX. századi | genealógiája talmi örökösének tekinthető. Ezt jelentette most meg hasonmás kiadásban a Helikon Könyvkiadó. Gergely Jenő: Az 1950- es egyezmény és a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon 1950. június elején az ország számos rendházából és kolostorából az ÁVH tömegesen internálta a szerzeteseket és apácákat. A kényszerhelyzetben induló s két hónapig húzódó tárgyalások szöveghű jegyzőkönyveit kapja kézhez az olvasó. A dokumentumkötet - amelyet a Vigilia kiadó jelentetett meg - eddig sehol nem publikált, eredeti iratokat ad közre. Kölley György: Értetek és miattatok A szerző az Európai I. Cserkészkerület volt vezetője, a Magyar Cserkészet örökös tiszteletbeli elnöke - sokaknak csak „Gyurkabá”. Valóban értünk és miattunk vált áldozattá - Rákosi és Kádár alatt - azért az ügyért, ami a magyar ifjúság keresztényi erkölcsökön alapuló jövőjét biztosítja - a cserkészetért. A kötetet - Kölley György önéletrajzát - az Eötvös kiadó jelentette meg. Ladányi László: A lángoló özvegy A Budapesten született író számos verset, cikket, rádiós hangjátékot és színdarabot írt. 1957 óta Izraelben él. Sok sikeres irodalmi mű jelzi írói útját. 1980-ban jelent meg először A lángoló özvegy című vidám regénye, amelyet most a Téka kiadó jelentetett meg. BABITS ANTAL Tavasz Közép- és Kelet-Európábán Budapesti Tavaszi Fesztivál Március 14. és 31. között rendezik meg a XI. Budapesti Tavaszi Fesztivált, ezúttal a „közép- és kelet-európai tavasz” gondolatának jegyében. A Budapest Kongreszszusi Központban koncertet ad március 24-én és 25- én a Budapesti Fesztiválzenekar, 30-án a Magyar Állami Hangversenyzenekar. A Pesti Vigadóban március 23-án a Magyar Virtuózok lépnek fel, 28-án a Pro Brass, 29-én pedig Falvai Sándor zongoraművész. Az MTA kongresszusi termében 25- én a Schoia Hungarica, 26- án a Festetics Vonósnégyes, 29-én Marielle Nordmann hárfaművész szerepel. A Mátyás-templomban kórushangversenyek lesznek 16-án, 18-án, 20-án és 22-én, a Pesti Vigadóban pedig héber zsoltárok hangzanak el 30-án. A Magyar Állami Operaházban 19. és 21. között a Kolozsvári Magyar Opera vendégszerepei. A folklórprogramok sorából kiemelkedik 22-én a Kongresszusi Központban a Száztagú Cigányzenekar gálakoncertje, a Budapest Sportcsarnokban Színházi körkép pedig 23-án és 24-én a „Magyar menyegző”. Itt mutatják be 31-én a húsvéti népszokásokat a „Kárpátok népei” is. A Petőfi Csarnokban 30-án a gyermekek táncháztalálkozóját rendezik meg. A „Kétszáz éves a magyar színház” jegyében Peer Gynt-bemutató lesz a Nemzeti Színházban. A Madách Színházban a Mária evangéliuma című rockoperát tűzik műsorra, míg a Vígszínházban a Varázsfuvolát. A Katona József Színházban a barcelonai Lliure Színház, a Vígszínházban a Wiener Volkstheater vendégszerepei. A „könnyebb” műfajok kedvelői a Pesti Vigadóban 22-én meghallgathatják a Benkó Dixieland Band koncertjét, a Fővárosi Operettszmházban pedig német nyelven is tartanak előadásokat. A kiállítások sorából kiemelkedik a Budapest Art Expo, azaz a Kelet-Európai Kortárs Művészeti Kiállítás és Vásár, valamint a World Press Photo és a ’60-as évek magyar képzőművészetét bemutató tárlat. Operett, kabaré, revü Szabadság, szerelem - Petőfi gondolattársításai jutnak a néző eszébe a Fővárosi Operettszínház „Mária főhadnagy” című produkciója láttán, hiszen Huszka Jenőt, a magyar operett megteremtőjét, több történelmi daljáték szerzőjét Petőfi-versek, Jókai-novellák is inspirálták. A Mária főhadnagy főhőse Lebstück Mária - valós történelmi személyiség aki otthagyva Bécset, Lebstück Károlyként, férfinak öltözve vesz részt a szabadságharcban.
