Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-08-15 / 16. szám

A HATÁR TÚLOLDALÁN 31

„Régi ismerősök vagyunk, ugye?" - szögezi nekem a kérdést a díszes album címe a Szabadkai Népszínházban berendezett alkalmi könyvüzletben. A könyvborító a jugoszláv trikolor színeit viseli, ám a gyönyörű képeskönyv Szabadka magyar múltját mutatja be - régi képeslapokon. Prokes Szabolcs egyedülálló gyűjteményét, a tökéletes nyomdatechnikával reprodukált századfordulós képeslapokat, mégpedig úgy, hogy minden egyes régi felvétel mellett az épület mai fotója látható.

Azért vezetett első utam a színházba, mert amikor legutóbb Szabadkán jártam, felejthetetlen élményben volt itt részem. „Az ember tragédiája” avangárd színrevitelét adták, a szerb színházi fenegyerek, Ljubisa Ristic elképzelésében. Hála az előadásnak, teljes fényözönben csodálhattam meg Szabadka legszebb szeceszsziós épületeit, a Városházát és a Zsinagógát. Ezek voltak ugyanis a rendhagyó előadás színhelyei: a nézők a színházból a Városházára, majd onnan a Zsinagógába vándoroltak. (Napjainkra sajnos visszájára fordult a ristici koncepció: a Népszínház kizárólag avangárd előadásokat hoz létre; a magyar anyanyelv őrzése, ápolása, a szerb igazgató-főrendező számára nem lényeges, így a népszínházi feladat jelenleg megoldatlan.)

A századforduló népszerű építészeti stílusának, a szecessziónak számomra legkedvesebb épületegyüttesei, a nagyváradi főutca és a katalán építészzseni, Gaudi barcelonai parkja. Ha viszont egyetlen épületen kellene bemutatni a szecesszió minden szépségét, akkor a szabadkai Városházára szavaznék, mert ebben a monumentális csipkekölteményben a belső terek is épen megmaradtak: a tanácsterem faragott-festett bútoraitól kezdve a színes üvegablakokon át a kovácsoltvas kardvirágokig és a színpompás kerámia tetőcserepekig.

A tervezők, Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek, a századforduló minden tarkaságát belevitték munkájukba. Jakabnak és Komornak a kor legismertebb építőművésze, Lechner Ödön mellett a helyük: ők tervezték a közeli Palicsfürdő nemzeti stílusban pompázó fürdőépületeit éppúgy, mint a tulipános ornamentikával díszített, 1902-ben emelt Zsinagógát.

A Városháza 1908 és 1910 között épült. A város dacos, lázadó költő fia, Csáth Géza - még az építkezés közben - gunyoros kritikával illette az épületet. így írt a Bácskai Hírlap 1910. január 1-jei számában:- Ez lesz az új városi székházunk. Óriási lesz és modern stílusú, amit ízléses ember nem saj-A Jakab Dezső és Komor Marcell tervei szerint épült Városháza a képen az 1910-es években