Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-08-15 / 16. szám

HAZAI KÖRKÉP 23 ÚJRA KÉT NYELVEN? A kétnyelvű oktatást az elmúlt tanévben kezdték meg, egy cso­porttal: a matematika és magyar kivételével mindent németül ta­nulnak. A következő tanévben már önálló német nyelvű osztály is indul. nemigen jutott idejük erre. Ek­ként tartott össze a nagycsalád... A taksonyi iskola két éve mód­szertani központ, úgynevezett bá­zisiskola. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arról Török István igazgató tájékoztatott. A színes üvegablakok az adományokból készülnek és járnak a misére, a gyerekek, unokák mind ministránsok vol­tak. Amíg beszélgetünk, betoppan az egyik unoka, Attila.- Az ő apja magyar - bólint rá szeretettel a nagyapja. Vajon jelent-e valamit ennek a frissen érettségizett fiatal­embernek a származása?- A papa sokat mesélt nekünk a régi világról - mondja. - Ne­kem az a tapasztalatom, hogy a fiatalok értelmesebbje vállalja a származását, érdeklődik a régen történtek iránt, amiről nagyon so­káig nem volt szabad beszélni. Ha másképp bántak volna a svá­bokkal, akkor nem asszimilálód­nak ennyire. Egy német szárma­zású tanácselnök például bizto­san jobban magáénak érezte vol­na a falut, másképp is nézne ki. Jancsó Imre plébános úr tartja össze a fiatalokat meg persze az idősebbeket is. Közben bekukkant a szomszéd házban lakó vő, aki formakészítő kisiparos. Valami tanácsot akart kérni az apósától. Jó látni, hogy még most is van szava a „papá­nak” a családban. Geyerhosz Mi­hály szeretettel emlegeti elhalt anyósát is, ő foglalkozott a leg­többet a gyerekekkel, unokákkal, hiszen nekik a sok munka mellett A helybeli öregek egymás kö­zött még németül beszélnek, de a szülők, gyerekek már nem. Ezen kíván változtatni az oktatással az iskola. Kedves színfolt az iskola és a község életében a nemzetisé­gi gyerekek vetélkedője; minden évben megrendezik, „Taksonyi Napok” címmel. Az iskola jól fel­szerelt, amit főleg nyugat-német­országi kapcsolataiknak köszön­hetnek. A henfenfeldi iskolával már hat éve látogatják egymást, s az engenthaliakkal is jó az együttműködés. Bár Török István nem német származású, a felesége családján keresztül jól ismeri a taksonyi né­metség kálváriáját. A község je­lenlegi kultúrházát, moziját és a volt pártházat a felesége nagyszü­lei építették, akiket kitelepítettek. A pártház most üres, szeretnék, A Geyerhosz nagyszülők az egyik unokával és vővel

Next

/
Thumbnails
Contents