Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-15 / 16. szám
KRÓNIKA II Tudósítónktól nNemzetiségi Minisztérium" Kárpátalján Az 1968-as „prágai tavasz” nagy vívmánya volt a nemzetiségi minisztérium felállítása Pozsonyban. Fennállásának rövid ideje alatt ez az intézmény kiemelkedő szerepet játszott és játszhatott volna továbbra is a Szlovákiában élő nemzetiségek - elsősorban a magyarság - nemzeti jogainak biztosításában. Mint ismeretes, a szlovákiai magyarok ismét ilyen minisztérium létrehozását szorgalmazzák, egyelőre kevés sikerrel. Létrejött viszont egy ilyen jellegű hivatalos fórum Kárpátalján, ahogy a magyarságnak - jórészt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alig több mint egyéves tevékenységének eredményeként - az utóbbi időben számos nemzeti vívmányt sikerült kiharcolnia. Az új intézmény neve persze nem minisztérium, hiszen Kárpátalja nem önálló köztársaság, hanem Ukrajna része; a hivatal elnevezése: a területi tanács nemzetiségi ügyekben illetékes főosztálya. Tudósítónk az új főosztály vezetőjétől, Veress Gábortól kért tájékoztatást hivatalának jellegéről, terveiről.- Első kérdésünk talán az volna, miben látja az új intézmény célszerűségét, melyek létrehozásának legfőbb indítékai?- Köztudott, hogy azok a radikális reformtörekvések, amelyek a szovjet belpolitikát napjainkban jellemzik, szükségessé tették a múlt és a múltbeli gyakorlat bíráló jellegű átértékelését is. Teljesen nyilvánvaló : tarthatatlan tovább az az állapot, mikor a politika a fölmerülő, olykor igen éles formában jelentkező nemzetiségi problémákról egyszerűen nem vett tudomást. Ha továbbra is így lenne, ez az országban megindult átépítés egészének a sikerét veszélyeztetné. Új módon kell megközelítenünk s idejében orvosolnunk a sérelmeket, feloldani a konfliktushelyzeteket, ebbeli gyakorlatunkat meg kell szabadítanunk a múltbeli dogmatizmus és sablonokban gondolkodás terheitől. És különösen oda kell figyelni ezekre a dolgokra az olyan vegyes lakosságú területen, mint Kárpátalja.- Úgy tűnik, ezeket a problémákat Kárpátalja magyar lakossága már előbb is felismerte és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakításával tett is lépéseket megoldásuk irányában.- Igen. Itt a hivatalos politika lépéshátrányba került a lakossági önszerveződéssel szemben. Annál fontosabb, hogy újonnan alakított főosztályunk, ezt fölismerve, a nemzetiségi problémák megoldásához megteremtse a hivatalos kereteket is, jó együttműködést, igazi partneri viszonyt alakítva ki a KMKSZ-szel és a létrejövő többi nemzetiségi szerveződéssel. Azt hiszem, Kárpátalján kívül más Magyarországgal határos nemzetiségi vidéken nem fordult elő, ami az idén nálunk, hogy március tizenötödike megünneplése hivatalos keretek között, az államhatalom részvételével zajlott le. I-Azért nem minden, ilyen felhőtlen...- A helyi vezetés valóban nem ismerte még fel mindenütt, hogy a nemzetiségi jogok legmesszebbmenő biztosítása, a múltbeli sérelmek mielőbbi orvoslása napjaink egyik legsürgetőbb feladata. Éppen ebből adódik főosztályunk egyik legfontosabb tennivalója: kapcsolatban állni az államhatalom minden rendű és rangú szervével, helyesen láttatni velük a problémákat, velük együtt munkálkodni a megoldáson. I '-Gondolom, ilyen irányú tevékenységre mindjárt itt, a területi tanácson belül is szükség lesz...-De még mennyire! Hiszen nyilvánvaló, hogy a nemzetiségi problémák megoldásában nagy szerepet kell játszania olyan főosztályainknak, osztályainknak, mint a művelődési, közoktatásügyi, sportügyi, közegészségi, de ide venném a gazdaságpolitikai osztályokat is. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy például a magyarság esetében a KMKSZ jól szervezett irányitó testületéinek és sejtjeinek részvétele nélkül a . magyar lakosság gondjait nehéz volna megoldani. Együttes munkánk homlokterében - elképzeléseink szerint - többek között olyan kérdések állnak majd, mint a nemzeti sajátosságok megőrzésének, a nyelvek szabad fejlődésének biztosítása, a történelmi emlékhelyek felújítása és gondozása, a nemzeti jelleg figyelembevétele a helységnevek használatában, utcanévadásokban, az anyanyelvi oktatás teljes körű kiterjesztése...- Mi tagadás, főként az utóbb említett terüle-I teken még sok a tennivaló.- Kétségtelen, de eredményekről is számot adhatunk. Ide számítom, hogy a sajtó áttérhetett a helységnevek magyar használatára, hogy ezek a nevek több helyütt - sajnos, még nem minden magyar település esetében - helységnévtáblákon is megjelentek. Javasolni fogjuk, hogy a sztálinizmus idején megváltoztatott magyar helységek visszakaphassák eredeti magyar elnevezésüket. Ami az utcaneveket illeti... I- Úgy tudom, itt még csak Beregszászban volt valamelyes „áttörés”...- Igen, de tervezik utcák elnevezését a magyar múlt nagyjairól másutt, így Ungváron is. Az anyanyelvi oktatás területén nagy vívmány, hogy az ungvári egyetemen egyszer s mindenkorra biztosították a magyar felvételizés jogát minden karon, hogy újra megnyitottunk egyes, régebben bezárt magyar iskolákat, hogy egyes, úgynevezett „vegyes” (magyar-ukrán, magyar-orosz) tannyelvű iskolák teljesen visszakapták magyar jellegüket, s ez a folyamat folytatódni fog, bár nem csekély anyagiak előteremtésén is múlik a dolog. A KMKSZ magyar autonóm körzet megteremtésének a szükségességét is fölvetette...- Közvélemény-kutatást tervezünk e kérdésről és tanulmányozzuk egy ilyen lépés gazdasági, művelődési, politikai hatásait B. L.