Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-15 / 14. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 vés európai országban találjuk párját. Hogy mást ne mondjunk, a román nemzeti jelkép használata - beleértve a köztudottan magyarellenes román himnuszt vagy a magyarok elleni harcaik miatt nemzeti hősnek kikiáltott személyek nyilvános dicsőítése semmiféle akadályba nem ütközött. Szabadon, félelem nélkül működött és terjedt a román irredentizmus is, amelynek egyetlen célja volt: Erdély mindenáron való megszerzése. Nemrégiben volt hetven esztendeje, hogy erre sor került. Bíró Sándor a könyv első részében megismert alaposságával, de immár személyes tapasztalatokkal is kiegészítve veszi sorra a nemzetiségi sorba jutott magyarság különböző társadalmi rétegeinek helyzetét: a magyar nyelv korlátozásának jelenségeit, a magyar egyházak sérelmeit, az oktatásügy és a közművelődés lehetőségeinek beszűkülését, a magyarság gazdasági kiszolgáltatottságát egészen a nemzeti jelképek használatának tilalmáig. Mégis, a két világháború közötti magyarságnak két lényeges tekintetben jóval elviselhetőbb helyzete volt, mint az utóbbi negyven esztendőben. Egyrészt azért, mert az a Románia minden kicsi-Magyar őstörténet Nagy érdeklődés mellett tartotta meg alakuló ülését a Zürichi Magyar Történeti Egyesület magyarországi tagozata. Az elnöklő dr. Németh Péter múzeumigazgató, a tagozat alelnöke megnyitó szavai után dr. Pandula Attila, egyetemi docens, titkár ismertette az 1985-ben Zürichben megalakult egyesület történetét és célkitűzéseit. Dr. Csihák György, zürichi orvos és néhány külföldi magyar szüksényes nacionalizmusával együtt viselt magán bizonyos demokratikus vonásokat. A magyaroknak saját pártjuk volt, saját képviselőik, szenátoraik, szervezeteik, ügyvédjeik. A nemzetiségi lét elviselhetöségének másik forrása pedig az volt, hogy 1920 és 1940 között az erdélyi magyarságra - néhány kirívó és elszigetelt esetet nem számítva - csak az államhatalom nacionalizmusa, türelmetlensége nehezedett, az élet mindennapjaiban - akárcsak a korábbi évszázadok során - nem került szembe a román néppel. A negyvenesztendős totális diktatúra ettől a két fogódzótól is megfosztotta a romániai magyarságot. Megvalósította a tökéletes kiszolgáltatottságot, és súlyosan megfertőzte a nemzetté válás folyamatában még mindig csak a másoktól való elkülönülésnél tartó, s Erdély megszerzése miatt örökös szorongásban élő románságot. Aki nem ismeri vagy nem érti azokat a történelmi előzményeket, amik ide elvezettek, annak különösen hasznos olvasmány Bíró Sándor könyve, amely az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában jelent meg Bemben, 1989-ben. HALÁSZ PÉTER gesnek tartotta olyan egyesület létrehozását magyar hivatásos és magánkutatók részére, akik őstörténetünket valamennyi társtudományág bekapcsolásával igyekeznek feltárni. E cél elérése érdekében vitaelőadásokat, őstörténeti konferenciákat rendeznek. A legutóbbit, a negyediket, a műit évben Felsőőrött tartották. A felsőőri találkozó legfontosabb eredménye, hogy meghatározták: a honfoglalás ténye alatt Árpád magyarjainak bejövetelét és annak összes előzményét kell értenünk. Ezért elsősorban a Kárpát-medence magyar őstörténeti kutatására kell nagyobb gondot fordítanunk, mivel az eddig elhanyagolt terület volt. Ennek elősegítése érdekében külön alapítványt hoztak létre, budapesti központtal. A zürichi alapítású egyesület magyar tagozata minden hónap utolsó csütörtökén, délután 5 órai kezdettel tartja előadásait, jobbára a történelem segédtudományai köréből, 1989 novemberében, Budapesten megjelent egy képesszótár, Hungarian Picture Dictionary for Young Americans címmel a Tankönyvkiadó gondozásában. Mint ahogy az egy képesszótárhoz illik, színes fényképek és rajzok illusztrálják a szavakat. Szokatlan, újszerű vonása azonban a Hungarian Picture Dictionary-nek, hogy benne népdalok és közmondások épp úgy megtalálhatók, mint a magyar történelemre és kulturális örökségre vonatkozó ismeretek. A kötetet az angolul jól tudó, magyarul legfeljebb csak törve beszélő fiataloknak szánták, elsősorban az amerikai, a második-harmadik generációs magyarok igényeit figyelembe véve. A szótár több mint 2000, fényképpel és rajzzal illusztrált magyar szót, és ezek amerikai angol megfelelőjét tartalmazza: használatát angol-magyar és magyarangol szómutatók könnyítik meg. Egy hagyományos kétnyelvű szótárban az áll, hogy a greyhound szónak az agár a magyar megfelemelyet vita követ. Az előadások színhelye: ELTE Tanárképző Főiskola, Bp. VII., Kazinczy u. 23-27. 313. terem. Az őszi első összejövetelen, szeptember 27-én Dorosmai Imre a magyar nép V-X. századi őstörténetéről beszél. Ezt követi - október 25-én - Ducz László előadása: A turul mítosz és a kettős kereszt az ősi magyar jelképrendszerben. November 29-én pedig Erdélyi Istvánt hallgathatják meg az érdeklődők, az ázsiai és európai hunokról. F. S. lője. Egy képesszótár illusztrálja is a greyhound = agár szópárt, fényképpel vagy rajzzal. A Hungarian Picture Dictionary az illusztrált szavakon túl olyan kulturális ismereteket is nyújt, amelyek hozzátartoznak egy nyelv behatóbb ismeretéhez. Például a szótár kutyák-at bemutató része tartalmazza Weöres Sándor A kutyatár című versét is, az évszakok-at bemutató rész pedig a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt, kottával. Az ötlet Ruth G. Bírótól, a pittsburghi Duquesne Egyetem professzorától származik. Az ő alkotó részvétele a garancia arra, hogy a szótár az amerikai ifjakat érdeklő dolgokat tartalmaz. T. Radnai Zsófia, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára a magyar gyermekkultúrát „szállította” a szótárhoz. Kontra Miklós feladata pedig - ő a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa - az anyag szótári formába öntése volt. SZ. CSÁSZÁR MARGIT Zürichi egyesület - itthon Amerikai magyar fiataloknak Hungarian Picture Dictionary
