Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-15 / 2. szám

22 BUDAPESTRŐL FEKETÉN, FEHÉREN

nagyságrendű városokhoz hasonlítva nagyobbak vagy kisebbek?- A földrajzi adottságunk nem lenne rossz. Budapestnek lehetne igazi tüdeje, a Budai-hegyvidék. Ez annál inkább fontos lenne, mert az észak-déli az uralkodó szélirány, s ez a Duna mentén végig tudná szellőztetni az egész fővárost. Csakhogy az elmúlt két évtizedben a budai oldal jórészt beépült. Korábban az elegáns hegyvidéken egy-egy nagyobb park közepébe építették a villákat. Most pedig minden telekre minél több lakást épitettek, aminek következtében zsúfolttá vált a hegyvidék. A „tüdő” ugyanakkor terebélyesebb lehetne a pesti oldalon. Vagyis jó néhány, ma még mezőgazdaságilag hasznosított területet parkká kellene változtatni. Csakhogy ezek a területek általában nem a főváros, hanem gazdasági szervezetek, intézmények tulajdonában, kezelésében vannak, nemegyszer teljesen tisztázatlanok a kezelési jogok.

Régi utcanevek, régi címer- Gyakran hallani, hogy városképiig, a település szerkezetét, épületei küllemét tekintve, Budapest Európa egyik legszebb városa. Miként tudnak gondoskodni a városvédelemről, a rekonstrukcióról?- A pesti oldal központi részén, de részben a budain is, óriási lemaradások vannak az épületrekonstrukciók terén. Jelenleg mintegy 110 milliárd forint kellene az elmaradt felújítások pótlására. Ennyi pénz azonban nem áll rendelkezésünkre. Ezért két lehetőség van: vagy nézzük, hogy tönkremegy a város, vagy amenynyire lehet, nyugati tőke segítségével helyreállítjuk úgy, hogy a befektető is megtalálja a számítását. Például a lakótömb-felújításoknál, a Belvárosban.

Összesen 394 lakótömböt kellene a Belvárosban helyreállítani, de bármennyire is érthetetlennek látszik, a még ennél is rosszabb tömböket kell előbb helyrehoznunk. Ezekben többnyire egy-két szobás, komfort nélküli kislakások vannak, s a rekonstrukció azt jelenti, hogy megpróbálunk belőlük komfortos otthonokat csinálni, amivel viszont a lakásszám csökken.-A városvédelem, a hagyományőrzés témájához kapcsolódik a város történelmileg kialakult neveinek kérdése, emlékművek, szobrok sorsa.- A tanács az év végén alkotta meg az utcaelnevezésről szóló rendeletet. Sajnos, nagyon sok indokolatlan névváltoztatás történt az elmúlt évtizedekben. A fővárosban a személyekről elnevezett utcák száma kétezer körül van. Majdnem ezer az olyan, személyekről elnevezett utcák száma, amelyek az elmúlt harminc évben kapták mai nevüket. A múlt évben létrehoztunk egy bizottságot az utcanevek és a városnegyedek nevének felülvizsgálatára, amely működik is, és ez a bizottság készítette elő az említett rendeletet. Javaslata alapján máris lehet használni a Terézváros, Erzsébetváros, Lipótváros és más hagyományos kerület-, illetve városnegyed-elnevezéseket, amelyek persze visszaállíthatok az utcanévtáblákra is. Az utcaneveken azonban nagyon gyorsan nem tudunk változtatni, mert nem állhat elő olyan állapot, hogy Budapesten évekig ne tudjon eligazodni a mentő, a rendőr, a tűzoltó, a vidéki vagy éppen a külföldi vendég. Ez a bizottság most utcanevenként megy végig, és tesz majd javaslatot a változtatásokra. Ez csak lassú folyamat eredménye lehet. A munkában szerepet kap az érintett lakosság, amely állást foglal majd az elnevezésekről folyó vitában.

További gondunk a köztéri szobrok, emlékművek kérdése; ezekre oly mértékben tudunk vigyázni, amilyen mértékben anyagi lehetőségeink megengedik. Ugyancsak anyagi okokból kevés új szobor kerül mostanában a főváros köztereire, noha a hajlandóságunk erre is megvolna. Számos régi és jó szobor van raktáron, amelyeket a háború után vélt politikai okokból eltávolítottak. . Ha lehet, sok olyan szobrot is visszaállítunk, amelyek most valahol hevernek, de igazi képzőművészeti értéknek minősülnek.- Változik-e a főváros címere?-Minden bizonnyal. A mai fővárosi címer tartalmazza a régi címer elemeit; Buda egy és Pest három tornyát, de belekerült a Duna és a vörös csillag is. Mivel a Minisztertanács döntése értelmében a középületekről lekerült a vörös csillag, így a fővárosi címer visszakaphatja eredeti formáját: a Szent Koronával, támasztékul oroszlánnal és griffmadárral. De elképzelhető korona nélküli változata is. Az előbb említett bizottság heraldikusok közreműködésével tesz majd javaslatot a címerre, minden bizonnyal az ország címeréről való döntés után.

Itt említem meg a fővárosi díszpolgárság helyreállításának igényét. A díszpolgári címet 1952 óta nem használjuk. Ezt megelőzően az első díszpolgár - ismereteim szerint - Haynau, az utolsó pedig Sztálin volt. A jövőben természetesen csak azokat a személyeket tiszteljük meg ezzel a címmel, akik maradandó értéket hoznak létre a főváros érdekében.- Végül még egy kérdés: Lesz-e Világkiállítás Budapesten ?- Úgy gondolom, meg tudjuk rendezni a Világkiállítást, ha kellően ügyesek és gyorsak vagyunk. Ehhez nagyon sok minden kell Budapestnek; kell metró, új Duna-híd, korszerű infrastruktúra és további mintegy 14 ezer szállodai hely. Ez öt év alatt technikailag kivitelezhető. Kérdés azonban, hogy tudunk-e hozzá külföldi működő tőkét mozgósítani. Tapasztalataim szerint a külföldi tőke vállalkozási alapon hajlandóságot mutat. A Világkiállítás helyszíne nemcsak Bécs és Budapest lesz, hanem Ausztria és Magyarország. Ebből tehát az országnak is hasznot kell húznia: egyrészt, hogy nyissunk jobban a világ felé, továbbá infrastruktúra kell a vidéknek is, mivel ilyen méretű idegenforgalmat nem lehet egyedül Budapesten lebonyolítani. Megrendezhető a Világkiállítás, és ezt az alkalmat nem szabad az országnak elszalasztania. Alapgondolata lesz a „hidak a jövőbe”... Mi nem tudunk XXI. századi technikát bemutatni, de az emberi közelséget, a hidakat Kelet és Nyugat között, az emberek között, azt igen.

PUSZTASZERI LÁSZLÓ