Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-15 / 14. szám
8 KRÓNIKA ÖSSZMAGYARSÁGBAN GONDOLKOZZUNK! Az MVSZ új főtitkárának nyilatkozata élére egy gyűjtésnek, mely segíteni lenne hivatott a nagy múltú társulat áldatlan anyagi helyzetén. A Magyar Hírek jövője A választmányi ülés második napján számolt be Halász György, a Magyar Hírek főszerkesztője a lap helyzetéről. Áttekintette az elmúlt öt esztendő szerkesztéspolitikai változásait, megemlítve egyebek között, hogy évek óta rendszeres immár a szomszédos országok magyarsága történelmének, kultúrájának, életének bemutatása. Elmondta, hogy a szerkesztőségbe visszaérkezett háromezer kérdőív alapján vált rendszeressé az irodalom, a gyermek-, valamint a gazdagabb rejtvényrovat. Jelentős változás volt a formátumváltás tavaly júniusban, minek következtében 24 százalékkal nőtt a nyomófelület. A heti mintegy száz olvasói levél indokolta a postarovat kibővítését, s a szabad sajtó megjelenése a környező országokban az ottani magyar nyelvű lapok szemlézését. Néhány hónapja a szomszédos országokban élő munkatársak is segítik a szerkesztési elképzelések megvalósítását. Az eredmények azonban gondokkal is párosulnak. Lehetetlenül hosszú a nyomdai átfutás: hat hét a lap zöme - és három hét hat oldal esetében, és ezt is rendszeresen tetézi a kinyomás nyolc-tizenkét napos késése. Mint ismeretes, a lapot évtizedeken át szinte kizárólag ingyenesen küldték, aminek a fedezetét a Magyarok Világszövetsége költségvetése biztosította. Hiába szűnt meg azonban a lap - korábban joggal felrótt - propagandajellege, a megszokáson nehéz úrrá lenni, mind ez ideig hatezer külföldi előfizetőt mondhat a Magyar Hírek magáénak, s a lapot ingyen kapók száma még mindig igen jelentős. Hazai terjesztésre - itthon természetesen kizárólag pénzért - hat-nyolcezer példány kerül. Á cél az volna, hogy a lapot csupán magyar egyesületeknek, egyházaknak - közülük is elsősorban a szomszédos országokban működőknek - küldjük ingyenesen (erre a kiadó kérne támogatást), ám a lap előállitását-terjesztését szigorúan üzleti alapra helyeznék. Halász György előterjesztette a szerkesztőbizottság és az MVSZ elnöksége által megvitatott javaslatot, miszerint a Magyar Hírek küldetését, profilját fenntartva - (valószínűleg új címmel) alakuljon át egy nyolcvan-száz oldalas havi magazinná, anyagi ügyeit pedig egy olyan részvénytársaság vegye kézbe, amelynek tagja lenne a Magyarok Világszövetsége, valamint külföldi és hazai üzletemberek, vállalkozások. A választmány megadta Halász Györgynek a felhatalmazást a részvénytársaság megszervezéséhez, azzal az igénnyel, hogy a lap filozófiája, elképzelései továbbra is tükrözzék a megújuló MVSZ tevékenységét, szellemét. Üzenet Erdélyből Mint vendég volt jelen Ábrám Zoltán, a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Maros megyei hetilapjának, a Pillanatnak főszerkesztője. Kérte: az MVSZ szakadatlanul kövesse nyomon az erdélyi anyanyelvi oktatás ügyét, mert ezen áll vagy bukik az ottani magyarság jövője. Köteles Pálnak, az Erdélyi Magyarság főszerkesztőjének kezdeményezésére a választmány állásfoglalást fogadott el, melyben az ellen tiltakozik, hogy a Romániába küldött könyvek, folyóiratok - köztük a Magyar Hírek és az Erdélyi Magyarság - „nem mindig érkeznek meg a címzettekhez”. B. I. A lelkipásztori hivatástól nem lehet idegen az MVSZ főtitkári tisztével járó új munkaterület, csak egy kisebb közösség helyett egy nagyobb, ebben az esetben az összmagyarság szolgálatát kell vállalni. Komlós Attila lelkipásztor, a Reformátusok Lapjának főszerkesztője, aki szeptember elsejétől veszi át új hivatalát, az MVSZ megbízott főtitkári tisztét, minderről így vallott:- A Református Egyházon belüli tevékenységem lehetőséget adott arra, hogy nemzetem iránti elkötelezettségem a felszínre kerüljön. Amerikai ösztöndíjas diákként betekinthettem az észak-amerikai, később pedig a kelet-európai magyarság életébe - Erdélytől Kárpátalján, Felvidéken át a Délvidékig. Az összmagyarságért végzett szolgálat kiteljesedését elősegíti, hogy manapság Kelet-Európábán felfokozott igény mutatkozik az MVSZ munkája iránt, köszönhetően a gyökeres változásoknak. De új fejezet kezdődik Magyarország és a nyugati magyarság kapcsolatában is, hiszen megszűntek azok a mesterséges korlátok, amelyeket az elmúlt évtizedek politikája állított föl. Sokat várok a hazai magyarság munkánkba való bevonásától is. Igaz, hogy az MVSZ főleg a külföldön élő magyarság ügyeivel foglalkozik, de a mai magyar valóság egy érdekes, új színt is tartogathat az MVSZ számára. Egyrészt arra gondolok, hogy az emberek nagy része nem kíván aktívan politizálni, de szívesen kapcsolódna valamilyen szervezethez. Másrészt pedig arra, hogy számos olyan magyar közösséget ismerünk, amely hasonló célkitűzésekkel kezdte meg a munkáját, mint az MVSZ. Az MVSZ ezeket összefoghatná, me-—' derbe terelhetné, segítséget nyújthatna, ily módon azokat a kis lángocskákat, amelyek imitt-amott gyúlnak, összeterelgethetné, hogy ez egy szép világító fáklya legyen.-Jó lenne, ha az MVSZ, mint érdekvédelmi szervezet, magasabb nemzetközi fórumokon is hallathatná a hangját. Szeretném a vezetőség elé terjeszteni azt az elképzelésemet, hogy az MVSZ lépjen be az ENSZ nem kormányszintű szervezeteinek szövetségébe, az ENGIO-ba. Az idetartozó társadalmi szervezetek lehetőséget kapnak arra, hogy kormányaiktól függetlenül is felemelhessék szavukat az Egyesült Nemzetek Szervezete fórumain. Szükséges ugyanis, hogy ennek a régiónak a nemzetiségi problémái megfelelő helyen kapjanak hangot. Főtitkári feladataim között elsődlegesnek tartom az MVSZ anyagi függetlenségének megteremtését is. Kimondtuk, hogy önállóak vagyunk, de most már szeretnénk anyagilag is azok lenni. Szakítva a múltbéli gyakorlattal, nemcsak állami támogatásra kell számítani, hanem olyan vállalatokra, magánszemélyekre is, akik a törekvéseinket magukénak vallják és ezért támogatják a munkánkat. Az egyik legkényesebb dolog a tagsági díj. Az
