Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-15 / 14. szám
POSTALÁDÁNKBÓL f lyek kielégítik a korszerű vállalatok képviseleteinek, központi igazgatásának igényeit, zsúfoltság nélkül, zöldterülettel, parkolóval, szállodával, földalattival. Már egyetlen ilyen épületcsoport is sokat használna - a város üzleti központja lenne. Le kellene bontani valamit a régi Budapestből, hogy ennek helyet adjunk, de marad ettől még sok négyzetkilométer levegőtlen, zsúfolt kőrengeteg, bőven elég a régi városkép megőrzésére. TETMAJER LÁSZLÓ BÜTTE, MT, USA Meg akartam szállni egy alkalommal az Aero Hotelban. A kérésemnek megfelelően kaptam is egy szobát, kb. 800 forintért (nem most volt). Bejegyzés, igazolás (?) végett kérték a személyazonosságimat, s ekkor meglepetésben lett részem. Ja, maga svájci? Mondom, hogy az is, mert a magyar útlevelem is megvan, kettős állampolgár vagyok. Erre a portás úr azt mondja, hogy akkor a szoba 1200 forint. Teljesen leblokkolt az agyam, és talán helytelen szavakat is használhattam, mert a portás úr azt mondta, hogy ne vele közöljem elégedetlenségemet, hanem menjek azokhoz, akik ilyen és hasonló hülye rendeleteket hoznak. Mert nem én vagyok csak az egyetlen, aki ezen a rendeletén felháborodik. Sok szállást kívánó külföldi hagyja el a hotelt, ha megtudja, hogy neki 400 forinttal drágább egy szoba. Nem tudom, mit szólnának azok a magyarok, akik Svájcba jönnek és az orruk alá dörzsölnék; uraim, ha maguk külföldiek, akkor nem 200, hanem 300 frank a hotelszoba. ÁCS JÁNOS ZÜRICH, SVÁJC Az utóbbi időben egyre sűrűbben szólnak otthon a „keresztény úri Magyarország” értékeiről. Ez őszintén szólva enyhén visszás érzéseket kelt. A magyarság mindig hajlamos volt a „megszépítő messzeséget” idealizálni. A valóság viszont az volt, hogy sehol Európában, Magyarországot kivéve, nem árultak darabszám cigarettát, az ipari munkás nem járt rongyos nadrágban, nem vett tíz fillérért töpörtyüt újságpapírba csomagolva, a mezőgazdasági napszámos 12- 14 órai munkáért nem 80 fillér napszámot kapott, s a szegényparaszt nem lépett le hajlongva a járdáról húsz méterrel a csendőrjárör elől. Az úri, tekintetes, nagyságos, méltóságos, urambátyámos címkórság is már csak a kabarék műsorában találtatott Európa többi részén. Ha ez az, amit a magyar nép visszavágyik, úgy csak a jó öreg Churchillt idézhetem: „Minden népnek olyan rendszer jár, amilyet megérdemel.” DAN DÓNATH HAIFA. IZRAEL Több mint 10 éve vagyok reumás beteg. Az utóbbi években 1-1 hónapot Magyarországon töltöttem. Ottlétem ideje alatt rendszeresen jártam a gyógyfürdőkbe. Tablettázás, heti orvosi kezelés nélkül is jobban éreztem magam, mint Wiesbadenben orvosi kezeléssel. Kedvező a politikai légkör, a nyugatnémet-magyar kapcsolatok jók, miért ne lehetne megoldani azt, hogy pl. a magyarországi orvosi kezelést, illetve a teljes ellátási költséget a német betegbiztosító fizesse. A wiesbadeni beutalóra hónapokig kell várni. Miért ne lehetne a súlyosabb eseteket átirányítani pl. Hévízre? Kérem a magyar illetékeseket, kezdeményezzenek ilyen irányú tárgyalást. Hasonló kérelemmel fordulunk a nyugatnémet betegbiztosítókhoz is. HORVÁTH ISTVÁN BAD ORB. NSZK A Komárom-Esztergom megyei város, Nyergesújfalu templomában mintegy 300 főt kitevő izgatott tömeg gyűlt össze az 50 fős cserkészcsapat fogadalomtételére. A csapatot kísérő egyházi személyek között volt Várszegi Asztrik püspök úr, aki az ünnepi szentmisét celebrálta. Megható volt látni az idősebb korosztály tagjainak szeméből fel-felbukkanó könnycseppeket. Nyilván ők a fiatalságukra emlékeztek, és az unokák ragyogó arcában önmagukat látták visszatükröződni. Várszegi Asztrik beszédében hozzájuk is szólt, amikor az avatandó cserkészeknek kedves, de keserű hangon elmondta, hogy az ő korosztályának bizony nem kis félelemmel lehetett csak a templomba lépni. A gyönyörű csapatzászlót a püspök úr szentelte fel. A felszentelést a kis cserkészek vigyázzállásban, tisztelegve fogadták. A fogadalomtétel közben önkéntelenül a lányok és fiúk arcát figyeltem. Kívülállóként öröm volt látni azt az átélést, azt a lelkes tenniakarást, ami a kisdobos- és úttörőavatásokat sohasem kísérte. A hit ereje adta azt a többletet, ami meggyőződéssé változott a felkészültségéről néhány nappal előbb tanúságot tett társaságon. Ez a tanúságtétel a cserkészvizsga volt. A nem kis izgalommal induló diákok meglepően sokat tudtak korosztályuk átlagos tagjaihoz képest. Őszintén remélem, hogy az életben, a gyakorlatban bizonyítják: igazi cserkészek lettek, a szívük mélyén is. HAVASI SÁNDOR NYF.RGESÜJFALL FELHÍVÁS KÜLFÖLDI MAGYAR SZÍNÉSZEKHEZ Kedves és Nagyrabecsütt Kolléga! Nagy szeretettel üdvözöllek. Tudatom veled, hogy a magyar színészet nagy ünnepére készülődünk. 1790. október 25-én tartotta első előadását a budai Várszínházban Kelemen László magyar játszó színitársasága. E naptól számítjuk a magyar színészet szép, de küzdelmes történetét. Közeledik a kétszázadig születésnap, s valamennyi itthon élő kollégámmal együtt az a szívünk legfőbb óhaja, hogy találkozzunk és legyünk együtt ebből az alkalomból mindannyian, magyar színészek, s ünnepeljünk közösen a minket szerető és pártoló közönséggel. Természetesen nem hiányozhatnak a hazánkból elszármazott és külhonban élő pályatársak sem. Ez év augusztus 25-én nagyszabású, egész napos színészkarnevált és színészbált rendezünk a budai Várban, hogy méltóképpen emlékezzünk nagyszerű színészelődeinkre is. Nagyon szeretném, ha eljönnél erre a kedves eseményre, hogy jól érezd magad közöttünk, és mi is örülhessünk, hogy veled lehetünk. Hadd érezzük, és hadd nyilváníthassuk ki a világnak, hogy a magyar színészet képviselőit végre nem választja, mert nem választhatja el egymástól semmi. Szeretettel és megbecsüléssel nyújtsuk ki egymás felé a kezünket. Kérlek írd meg, számíthatunk-e látogatásodra. Ha igennel válaszolsz, hamarosan elküldjük a részletesebb programot. Várom válaszodat a Nemzeti Színház (1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.), a Magyar Színházi Intézet (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.) vagy a Magyar Hírek Szerkesztősége címére (1068 Budapest, Benczúr u. 15.). Kérlek, meghívásunkról tájékoztasd a többi kollégát is. TOLNAY KLÁRI, a rendezvény fővédnöke
