Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-15 / 2. szám
20 HAZAI KÖRKÉP Budapestről feketén, fehéren INTERJÚ DR. BIELEK JÓZSEFFEL, A FŐVÁROS POLGÁRMESTERÉVEL Budapest gondjai jórészt azonosak az országéival. A háború pusztításai után évtizedek szakszerűtlen vezetése, indokolatlan közigazgatási átszervezések, megalomániás iparpolitika, elhanyagolt közművek és környezetvédelem, lakásínség, pénzszűke. Mit tehet az új vezetés a szorongató problémák megoldása érdekében? Bielek József tiltakozik a főpolgármester elnevezés ellen, mert mint elmondja, az kinevezett főtisztviselő volt, akit valaha a kormányok állítottak a főváros élére. Ugyanígy, az elmúlt évtizedekben használatos tanácselnöki címet is politikai megbízatásnak tartja, őt azonban választotta a főváros képviselőtestülete. Tehát az Európában közismert és hagyományos polgármestert tartja helyénvalónak, aki valóságos városatyaként, városa üdvén munkálkodik. Tapasztalt, sokoldalú szakember, aki pályakezdő jogász kora óta alaposan kijárta a főváros kormányzásának iskoláját. Budapest helyzetéről és manapság leggyakrabban emlegetett gondjairól beszélgettünk. Öreg város, öreg házakkal- Milyen a város lakáshelyzete, milyen igények és kilátások vannak ezen a téren ?- A lakáshelyzet talán nem kétségbeejtő, de meglehetősen rossznak nevezhető. Mintegy 71 ezer lakásigénylőt tartunk nyilván, ebből 50 ezernek nincs önálló otthona, és közülük 19 ezer fiatal házas. Nagyon nehéz az életkezdés Budapesten. Rendkívül drága a lakás, a telek, és sem az állam, sem pedig a főváros nem tud megfelelő anyagi támogatást nyújtani ahhoz, hogy a viszonylag kis fizetésű fiatal házasok boldogulhassanak. A közelmúltban többek között azért jártam az Egyesült Államokban, hogy olyan lakásépítési technológiához jussunk, amely a jelen helyzetet kimozdíthatja a holtpontról. Ugyancsak nehéz a kisnyugdíjasok lakáshelyzete, akiknek ugyan van már lakásuk, de fenyegeti őket az a veszély, hogy a lakbér, víz- és csatornadíj emelése következtében nem tudják fenntartani lakásaikat. A négyezer forinton aluli nyugdíjjal rendelkezők számára tragikus minden ilyen jellegű áremelés. Támogatásukra ezért a szociálpolitikai területre kell anyagi erőt koncentrálni, és az tovább szegényíti a várost. Az idei költségvetési keretünkből mindössze hatszáz szociális bérlakás építésére telik, ami például Béccsel és Prágával öszszevetve igen kevés. Emellett nálunk a rosszabb a lakásállomány; a lakások 51 százaléka egy-, illetve másfél szobás, 100 ezer lakást negyven év óta nem tataroztunk. Szembeötlő a tanácsi kezelésben lévő lakások állagának elöregedése, amelyek száma a fővárosban összesen 435 ezer. Rossz az ingatlankezelési rendszerünk. A házakat nem tudjuk karbantartani és felújítani. Döntően anyagi okokból, másrészt a rossz ingatlankezelési szervezet miatt sem. Ezen változtatnunk kell! Úgy vélem, hogy a 435 ezer tanácsi kezelésű bérlakás nagyon sok. Ebből - kedvező feltételek mellett - el kell adnunk kétszázezret azoknak a bérlőknek, akik hajlandók megvenni. Nagy hiba volt a korábbi lakásállamosítás, amelynek most isszuk meg a levét. Az élet ugyanis azt bizonyítja, hogy a saját tulajdonban lévő lakásokat és házakat a lakók sokkal jobban karbantartják, mint az államiakat. A víz tiszta, de a levegő...- Hogy jellemezhető a fővárosi közszolgáltatások és az infrastruktúra állapota?-Nem tekinthetjük túlságosan rózsásnak, de nem is panaszkodhatunk. Valahol a középúton járunk a közszolgáltatások terén, ami alól csupán a közlekedés kivétel. Az összes többi, a víz-, gáz-, csatorna-, elektromos ellátás megfelelő, nagyobb gondokat nem vet fel. Ez annak az eredménye, hogy a főváros rendelkezésére álló költségvetési keret 79 százalékát a város üzemeltetésére fordítjuk. Ez egyben azt jelenti, hogy fejlesztésre alig marad pénz. A közlekedés azért sajátos terület, mert jelenleg nehéz körülmények között dolgozik a közlekedési vállalat, és az állami támogatás drasztikus leépítésével egyre súlyosabb helyzetbe kerül. Jelenleg a fővárosban közlekedő autóbuszok 40 százaléka nullára leírt jármű, amit azonnal ki kellene selejtezni. Hasonló állapotú a villamosok jelentős része is, miközben a villamospályák állapota rohamosan romlik. A közlekedéssel tehát valószínűleg nehézségeink lesznek a következő években. Metrófejlesztés csak akkor várható, ha a Világkiállítás megrendezésre kerül Budapesten. A jelenlegi, évi nyolcszáz méter metróvonal építése komolytalan. Egy olyan városban, ahol erre van pénz, évente 6-8 kilométert építenek meg.
