Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-01 / 13. szám
56 IRODALMUNK KINCSESTÁRA HUNYADY SÁNDOR Mit szállít a MÁV? A finom, csipkés, első osztályú kupéban öten utaznak. Öt férfi. Külsőre egyforma fajtájú egyének, de ki tudja, hogy mi lakik belül az emberekben? Ketten diskuráltak, kettő újságot olvasott, egy csöndesen szivarozva nézte az ablakon át a tájat. Bejött a fülkébe a kalauz, megvizsgálni a jegyeket. Szép, tiszta, rózsapiros férfi volt, az a bizonyos nyugodt magyar, aki olyan erős, hogy sohasem jön ki a sodrából. Jegygyűrű volt az ujján. Takaros felesége lehet a rózsapiros kalauznak, bizonyosan egy kis hozományt is kapott, a nyugdíjas állásra való tekintettel. Micsoda rend lehet a háza táján, gonddal lehet megstoppolva a fehérneműje, hogy szerethetik és becsülhetik odahaza! És ő menynyire becsülheti saját magát, mintha skatulyából vették volna ki, nincs a köpenyegén egy pehely. Bejön, udvariasan szalutál. A két diskuráló úr egyszerre mondja, hogy „szabadjegy”. A kalauz elhiszi, amit mondanak, rájuk mosolyog. Kétségtelenül jól ismeri őket. Rengeteget utazhatnak ezek az ő vonalán. A harmadik úr a sarokban szintén azt mondja, hogy „szabadjegy”. De a hangja egy árnyalattal agresszívabban cseng a szükségesnél. Van benne dölyf, türelmetlenség és gorombaság is, mintha ezt mondaná: „Nem látja, maga szamár, hogy újságot olvasok?! Hagyjon békén!” A szép piros, ideális kalauz azonban, talán éppen a hang miatt, egészen odafordul az utashoz, és szelíden mondotta:- Szabadna kérném felmutatni?! Végre is joga, sőt kötelessége volt megnézni a jegyet, azonkívül rendkívül udvarias modorban tette a felszólítást. Az úriember mégis úgy viselkedett, mintha szemtelenül zavarnák valami lappáliával. Idegesen nyúlkált a zsebe felé, és mivel nem találta rögtön, amit keresett, most már egészen ingerült gorombasággal vetette oda a „közeg”-nek:- Mondtam már, hogy szabadjegy! A kalauz azonban nem ijedt meg. Megismételte a felhívást, változatlan nyájassággal. Nyugodtan állt, várt, rózsapiros arcán nem látszott semmi indulat. Az úr erre tovább keresgélt. Kezdett az ügy kínossá válni. Hátha otthon felejtette a szabad-
