Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-07-01 / 13. szám

FŐZŐCSKE 53 Az egyik paszuly - a másik: bab Némileg „csalicímet" biggyesztettem soraim elébe avégből, hogy elmondhassam, miért nevezzük magyarul hol babnak, hol paszulynak a nevezetes eledelt. Az oka ennek, a jeles agrárhistorikus dr. Surányi Dezső szerint az lehet, hogy „bab"-nak az Európában ősrégi időktől fogva termesztett fajtát hívjuk - a „paszuly" a Közép-Amerikából átplántált féleség neve, amelynek első magvait Kolumbusz expedíciója hozta magával, a Santa Maria fedélzetén. Akárhogyan is nevezzük: a magyar konyha igen régtől fogva használja a paszulyt, a babot: kezdetben drága ínyencségnek számított, majd fordult a kocka, s a 17. század elejére már az éhínség elleni küzdelem szinte leg­fontosabb tényezője lett. Persze nem mindenki koplalt akkor sem - sőt ínyencek is éltek e hazában, legin­kább olyan tájakon, ahová nem ju­tott el a török, s más siserehad; arra­felé már a zöldbab finom ízeit is fel­fedezték sokan. Mint Lippai neveze­tes „Posoni kert”-jében írja: „...első­ben, mikor még gyönge és a hüvelké­­be vagyon, mind hüvelkestől megfő­zik, mint az hüvelkes borsót, mele­gen.” A magyar háziasszonyok és szaká­csok a babból is finom, s jellegzete­sen magyar ízeket tudtak előcsalo­gatni, amiként ez sok más ennivaló­val is előfordult már az idők folya­mán. A kellemesen savanykás tejföl, konyhánk nélkülözhetetlen ízesítője számos babból készült fogásnak ad magyarosan pikáns karaktert, de leg­alább ilyen fontos szerepük van a füstölt „disznóságoknak” is: a csü­löknek, kolbásznak, nem is szólva a debreceni páros virsliről. Végül, de nem utolsósorban a magyar piros­­paprika, a makói vöröshagyma - és egynémely kerti növényeink, illatos füveink is hozzájárulnak babból ké­szült ételeink jó ízéhez - a levesgyö­kértől a bazsalikomig. JÓKAI BABLEVES (Jókai Mór kedvenc étele volt; fe­lesége, Laborfalvy Róza, a jeles szín­­művésznő - s egyben kiváló háziasz­­szony - főzte gyakran férje számára a kiváló bablevest.) Hozzávalók: füstölt sertéscsülök kb. 60-70 dkg, 35 dkg bab (a legjobb fejtett babból, de szárazbab is megfe­lel), 4 db közepes nagyságú sárgaré­pa, 3 gyökér, I gerezd fokhagyma, fél teáskanál majoránna, 1 babérlevél, 5-6 szem fekete bors, 1 közepes vö­röshagyma, 2 evőkanál zsiradék, 20 g liszt, 1 teáskanál édesnemes paprika, fél teáskanál ecet, 2 dl tejföl. Ha szárazbabot használunk, előző este beáztatjuk. Ugyancsak be kell áztatni a csülköt is. Megtisztítjuk és felvágjuk karikák­ra a gyökeret és a sárgarépát, hozzá­adjuk a szétnyomkodott fokhagymát, a majoránnát, a babérlevelet, a feke­te borsot, a csülköt (amelyről az ere­deti áztatóvizet előzőleg leöntöttük), és vízzel, kis lángon, fedő alatt főz­zük, amig a hús megpuhul. Ekkor a csülköt kivesszük a fazékból, a húst kicsontozzuk, majd felvágjuk kis kockákra. A húst félretesszük. A hús­lében a babot fedő alatt puhára főz­zük. Eközben a zsiradékban szép aranyszínűre sütjük a vöröshagymát, kevés lisztet adunk hozzá és folyto­nos keverés közben, nagyon gyenge lángon rántást készítünk. Mikor a rántás szép világosbarna színű, hoz­záadjuk a pirospaprikát és a fok­hagymát. Folytonos keverés közben egy kis vizet adunk hozzá, s mikor már elég sima a rántás, hozzáöntjük a főtt babhoz. A kockára vágott húst is a leveshez adjuk, ha kell, utánasóz­zuk, majd a tejfellel behabarjuk. CSIPETKE Csipetkét főzünk bele. Ehhez hoz­závalók: fél csésze liszt, 1 tojás, só. A lisztet és a tojást összedolgozzuk kemény tésztává, pihentetjük negyed óra hosszat, majd ujjnyi vékony ru­dacskákat készítünk belőle és a forró levesbe két ujjal „belecsipegetjük”. TARKA PASZULY BAZSALIKOMMAL (ERDÉLYI FOGÁS) Hozzávalók: 30 dkg tarkabab, 50 dkg leveszöldség, 1 zöldpaprika, 2 evőkanál liszt, 40 dkg kolbász, 3 dl tejföl, 20 dkg rizs, 1 vöröshagyma, 1 babérlevél, 2 evőkanál olaj, bazsali­kom, só ízlés szerint. A babot előző este beáztatjuk. Másnap a zöldpaprikával, hagymá­val, babérlevéllel együtt a babot víz­zel feltesszük főni. Amikor félig már megpuhult, hozzáadjuk a rizst és a karikákra vágott kolbászt, a karikák­ra vágott zöldséget. Tovább főzzük, míg jól átfő. Kivesszük a hagymát, a zöldpaprikát és a babérlevelet, a zsi­radékkal szép világosbarna rántást készítünk, s azzal az egészet beránt­juk, majd bazsalikommal ízesítjük, tálalás előtt a tejfellel behabarjuk. LERAKOTT ZÖLDBAB Hozzávalók: 1 kg zöldbab, 2 dl tej­föl, 1 tojássárga, só, csipetnyi reszelt szerecsendió, 5 dkg vaj. A zöldbabot megfőzzük, majd le­szűrjük. Egy tűzálló tálat vajjal kike­nünk, beletesszük a zöldbabot. A tej­fölt összekeverjük a tojássárgával, ízesítjük szerecsendióval, sóval, és az egészet a zöldbabra öntjük. A tetejé­re vajdarabkákat teszünk, majd sütő­ben megsütjük. Frissen tálaljuk. BABOS KÁPOSZTA Hozzávalók: 50 dkg füstölt olda­las, 1 kg savanyú káposzta, 15 dkg paradicsompüré, só, 1 dl tejföl. A babot éjszakára beáztatjuk. Másnap a babról leöntjük a vizet, lá­bosba tesszük, hozzáadjuk a füstölt oldalast és annyi vizet, hogy ellepje. Főzzük, míg a bab megpuhul, leönt­jük.a vizet. Kivesszük a lábosból az oldalast, kicsontozzuk, a húst felvág­juk kis darabokra. Külön lábosban a savanyú káposz­tát a paradicsompürével és kevés víz­zel megfőzzük. A főtt babhoz hozzá­adjuk a húst, a jól átfőtt káposztát, s ráöntjük a levet, amiben a káposzta főtt. Ízesítjük, még kb. tíz percig to­vább főzzük, majd hozzákeverjük a tejfölt. Egytálételnek vagy körítésnek adhatjuk. HALÁSZ ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents