Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-07-01 / 13. szám

50 A HATÁR TÚLOLDALÁN Nem így a néhány kilométerre, sík, valaha bizonyára mocsaras medencében álló Kabold (Ko­­bersdorf) vízivára, amely a forrá­sok szerint Lánzsérnál jóval öregebb, mert állítólag még a Ka­­rolingok alapították a 9. század­ban. Ennek maradványaira épí­tették 1222-1229 között az első gótikus vízivárat, amely a 16-17. században kapta mai reneszánsz­barokk formáját. Az árokrend­szerrel körülvett várba egy külön­álló kaputornyon, barbakánon keresztül vezet az út. A belső vár valójában két részből, a kisebb, szabálytalan alakú udvart körbe­fogó lakószárnyból és a nagyobb, lovagi udvar körüli épületekből áll. Itt látható a 17. században emelt kis kastélykápolna különál­ló épülete is. A vár a Csák-nemzetség után az osztrák hercegeké, III. Frigyes császáré, majd a 17. században a Kéry családé volt. Utóbbiak grófi rangjukat annak köszönhetik, hogy az 1670-ben itt megszálló Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc összeesküvésének tervét Kéry Fe­renc Bécsnek feladta. A várúr az 1960-as évek óta egy bécsi épí­tész, akinek felügyelete alatt foly­nak a helyreállítási munkálatok is. A kastélyudvarban nyaranta szabadtéri előadásokat, ünnepi játékokat tartanak. A „fekete bég" sasfészke A Gyöngyös-patak festői völ­gye felett, háta megett az írott­kővel, sziklacsúcson dacol a szá­zadokkal Léka (Lockenhaus) vá­ra, egyike a legszebb burgenlandi várkastélyoknak. Mondhatni, hogy az európai vár klasszikus tí­pusa, középütt a magasra törő la­kótoronnyal, amelyet aztán kör­befontak idővel az újabb korok és stílusok épületei. A 13. század elején, az osztrák betörések elle­nében, a patak völgyét és az utat lezáró királyi várként kezdték építeni. A tatárjárás idején a ke­leti áradat is visszahőkölt falai alól. Házasulás révén hosszabb ideig utóbb a Németújvári grófok birtokolták, akiktől hűtlenségük miatt Károly Róbert vette el, és Zsigmond király adományozta a kanizsaiaknak. Ismét hozomány­ként vitte az utolsó Kanizsai-le­ány, Orsolya, az 1535-ben Ná­dasdy Tamással kötött házassá­gába. A következő másfél század­ban aztán a Nádasdyak építették, bővítették Lékát. A várkápolna kriptájában nyert végső nyugo­dalmat a hazai protestantizmus nagy mentora, Nádasdy Tamás. Fia, I. Ferenc (1555-1604) a „fe-1 kete bégként” emlegetett híres tö­rökverő is kedvenc tartózkodási helyének tekintette a várat, és itt volt egy ideig udvari papja Sze­gedi Máté, az első dunántúli evangélikus püspök. Az ő unoká­ja volt az a „Magyarország krő­­zusának” nevezett Nádasdy Fe­renc (1622-1671), aki katolizált, országbiróként egyike lett a legel­ső zászlósuraknak, majd a Wes­­selényi-féle összeesküvésben való részvételéért fejét vették a bécsúj­helyi várban. Felesége, Esterházy Júlia révén az Esterházy-rokon­­ság szerezte meg Lékát 1676-ban. Ma Paul Anton Keller osztrák író tulajdona. Örs vezér maradékai Az ősi családi hagyomány sze­rint a Batthyány nemzetség Ürs vagy Örs hun vezértől ered, aki­nyugati végek birtokosainak. Ko­rának híres törökverő vitéze, Batthyány Ferenc, a trónnak tett szolgálatai jutalmául, 1524-ben örök időkre birtokba kapta II. Lajos királytól a németújvári - gösseni - várat, amely hosszú időre a család székhelye lett. Elő­­nevét is innen vette a később né­metújvári gróf Batthyány-család. 1., 2. Németújvár a Batthyányak sas­fészke 3. Kút a borostyánkői palota föld­szintjén FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ nek eredeti szállásterülete a Bala­­ton-felvidéken volt, és a tőle le­származó Batthyányak csak a 16. századtól mondhatják magukat a Az Östörmén és Szék patakok összefolyásánál egy vulkáni kú­pon messze földre látszó erősség, 12. századi alapítása óta a stájer eredetű, viszálykodó, pártütő Né­metújvári grófok tulajdona, 1327-től királyi birtok volt, majd az Újlakiak vették zálogba, míg­nem állhatatlan természetük mi­att Mátyás király az ország déli végeire „bellebbezte” őket. A 16-17. században, immár a Bat­thyányak kezén fontos, török el-

Next

/
Thumbnails
Contents