Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-15 / 2. szám
18 MÚLTUNK. TÖRTÉNELMÜNK épültek azok a jellegzetes, a városképi szempontból meghatározó épületek - a Magyar Nemzeti Múzeum, a Ludovika Akadémia, a Lloyd-palota, a Redout, a Német Színház, a Nemzeti Színház -, amelyek már Pest későbbi nagyvárosi arculatát sejtetik. József nádorról szólva ne feledkezzünk meg több más, országos jelentőségű alkotásról sem, amelyek vagy az ő kezdeményezésére vagy lelkes támogatásával születtek. Mint például a Magyar Tudós Társaság - a későbbi tudományos akadémia -, a Vakok József Nádor Királyi Országos Intézete, a Pesti Jótékony Nőegylet, a fiúárvaház, a Kisfaludy Társaság, a Magyar Középponti Vasúttársaság, a József Nádor Műegyetem. De szorgalmazta a nádor a Margitsziget kiépítését és a Vaskapu szabályozását, valamint a gellérthegyi csillagda létesítését is. Korán elhunyt leánya emlékére emeltette a Városerdő - ma Városliget - szélén álló és Hild József által neogótikus stílusban tervezett Hermina-kápolnát. Felszentelésére már csak a nádor halála után, 1856-ban került sor. AZ ÓVÁROST ELVITTE A VÍZ Tragikus esemény színterévé vált Pest 1838 télutóján. A Gellért-heggyel átellenben a Dunán összetorlódott és megakadt a zajló jég, és a hevenyészett gátakat átszakító roppant mennyiségű víztömeg rázúdult Pest városára. A néhány napos áradatban több száz régi ház omlott össze, vagy vált lakhatatlanná. Habár a katasztrófa anyagiakban és emberéletben is érzékeny veszteséget okozott, valójában felgyorsította a város fejlődését. Megoldott számos, korábban nehézkesen lebonyolódó tulajdoni, utcavezetési és egyéb mérnöki problémát. Magyarán, a városatyáknak nem kellett a továbbiakban a régi, korszerűtlen és értéktelen házak tulajdonosaival hosszas vitákba keveredniük, hiszen a kövczetlen, csatornázatlan, jórészt vályogból épült öreg Pestet elvitte a víz. Kevés híján elragadta a nádor második feleségének, Hermina Mária Amália hercegnőnek a Kálvin téri református templomban lévő nyughelyét is. A kriptát elöntötte ugyan a víz, de a nemrég épült templom dacolt az áradattal. Habár a hercegnő református volt, földi maradványait ezt követően József felvitette a budai katolikus várkápolna alatti - a család temetkezőhelyéül kialakított - kriptába. Az árvíz - amely után a nádor kétmillió forint kölcsönt szerzett Pest városának az újjáépítéshez - értékes tanulságokkal szolgált a későbbi városfejlesztők számára. Megtiltották a vályogból való építkezést, és megkezdték a pesti Duna-szakasz rendezését. Az addig természetes vízpartot feltöltötték, és kőből épült, erős védművek közé szorították. Az immár rendezett partszakaszon, szemközt a budai Várheggyel, a negyvenes évek végéig felépült a nemes, klasszicista stílusú, megközelítően azonos párkánymagasságú épületekből álló pesti palotasor, amelynek gyöngyszemei a Redouton vagy a Vigadón kívül az Európa és az Angol Királynő Szálloda, valamint a kéttornyú görög templom voltak. Pest tehát szebb lett, mint bármikor előtte, és a városkép különös vonzerejét egységes, klasszicista vonalvezetése adta. Az utcákat kikövezték, csatornázták, elegáns boltok, vendéglők, kávéházak sokasága nyílott, eltűnt a városfal, és a nemrég még álmatag, igénytelen kisváros kezdett valóban fővárossá és nagyvárossá válni. TŰZÖNÁTAZÉGBE Az újabb megrázkódtatás 1849 tavaszán érte a várost, amikor a magyar honvédsereg ellenében Buda várát védő Hentzi tábornok több éjszaka gyújtólövedékekkel bombáztatta a pesti Belvárost. Ennek áldozatul esett gyakorlatilag az egész Duna-sor, a Redout és a lipótvárosi templom is. Az egységes, klasszicista pesti város-A Józsefpiac a Harmincad nélkül
